Az idén végzettekkel együtt 5-10 százalék között alakul a regisztrált pályakezdő-munkanélküliség - mondta Mang Béla felsőoktatási helyettes államtitkár a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem konferenciáján. Véleménye szerint ez a szám pontatlan lehet, mert sokan nem regisztráltatják magukat, illetve a munkanélküli-ellátást a legtöbben csak 3-4 hónapig veszik igénybe.
Az 5-10 százalékos arány nemzetközi összehasonlításban nem kiugró adat. Szakemberek szerint azonban a következő évek egyik legsúlyosabb társadalmi problémájává nőheti ki magát a diplomás-munkanélküliség. Az ezredforduló után megfordult ugyanis az a tendencia, amely szerint az általános iskolai végzettséggel rendelkezők voltak a legveszélyeztetettebbek.
A fővárosban munkanélküli-ellátásra jelentkező pályakezdőknek 1998-ban 7, ma pedig 20 százaléka rendelkezik diplomával. Leggyakrabban jogászokat, közgazdászokat, bölcsészeket, pedagógusokat és művelődésszervezőket fogad a Diplomás Munkanélküli Központ (DMK) - mondta Hágen Tímea, a szervezet vezetője. A központ évente 3-400 álláskeresőn tud közvetlenül segíteni; a cégek többnyire szak- és fizikai munkásokat, valamint mérnököket keresnek. Sok esetben az államilag finanszírozott munkaerő-piaci képzés sem segít, holott arra félévenként és személyenként 150-300 ezer forintot fizet az állam.
A kormányzati politika a tervezésre korlátozódik, a karrier-szolgáltatások állami támogatása egyelőre eseti marad - mondta Mang. A hallgatók által preferált és vélt, valamint a valós munkaerő-piaci szituáció lényeges eltéréseket mutat. A pályakezdő közgazdászok átlagosan 2-3 év alatt szeretnének eljutni a középvezetői szintre, reálisan ez 6-7 év alatt valósulhat meg. A hallgatók nettó 156 ezres kezdő fizetést szeretnének kapni, ehhez képest a cégek bruttó 120-220 ezret kínálnak. A szakterületi preferenciákban csak a pénzügy közös, a hallgatók szívesebben foglalkoznának marketinggel vagy emberierőforrás-menedzsmenttel, míg a vállalatok informatikusokat és kontrollereket keresnek. A szakemberek szerint külföldön a pályamódosító diplomások átlagosan 60 százaléka kapcsolati tőke szerint választ új életpályát, Magyarországon 70-80 százalékos az arány.
