Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Jövőre az adóelkerülés lehetőségének szűkítése céljából már nem természetbeni juttatásként, hanem a juttatást adó és az abban részesülő magánszemély közti jogviszony alapján kell a részvényjuttatások adóterheit meghatározni. Részvényjuttatási programok indítása azonban még így is igen kedvező lehet mind a cég, mind a magánszemély számára. Amennyiben a magánszemély nem veszi ki az értékpapírt a letéti őrzésből a kötelező tartási idő (a juttatás adóévét követő második év végéig) lejárta előtt, a juttatást csak az árfolyamnyereség adója terheli - mondta lapunknak Karácsony Imréné, a Deloitte & Touche (DT) adószakértője.
A munkaviszonyból származó jövedelem után fizetendő magasabb adó- és tb-terhekkel szemben ez csak 20 százalékos fizetési kötelezettséget jelent.
Lényeges módosítások születtek az elismert program keretében történő részvényjuttatások esetében. Az idén hatályos szabályozás szerint munkaviszonyból származó jövedelemként kell adózni a részvényjuttatás után minden olyan esetben, amikor megszűnt a magánszemély munkaviszonya a kötelező tartási időszak alatt. A jövő évre vonatkozó jogszabály tételesen felsorolja a kivételeket, amikor csak az árfolyamnyereség szerinti adókulcsot kell alkalmazni. Kedvező adószabályok érvényesek a tartási időszak alatt nyugdíjazott, elhalálozott, csoportos létszámleépítés keretében elbocsátott munkavállalók részvényjuttatására.
Számos nemzetközi vállalat belekezdett a külföldön alkalmazott részvényjuttatási programja átültetésébe, mivel a törvénymódosítás kedvező környezetet teremt ezek „honosítására”. Az év végéig csupán a tőkepiaci törvényben foglalt országokban kibocsátott értékpapírok szerepelhetnek az elismert program részeként, illetve ezekben az országokban működő befektetési szolgáltatóknál lehetett letétbe helyezni a részvényeket. A 15 ország között nem szerepelt Nagy-Britannia, de az Egyesült Államok is csak a szolgáltatásoknál. Így jövőre olyan papírok előtt nyílhatnak meg a Magyarországon alkalmazott részvényjuttatási programok, mint a New York-i vagy a londoni tőzsdén forgó részvények.
Szintén a módosításoknak köszönhető, hogy a vételi vagy jegyzési jog, illetve opció juttatásakor a kedvezményezett magánszemélynek nem keletkezik adóköteles jövedelme az opció lehívásakor a kötelező tartási idő letelte után, csupán az értékpapír eladásakor.
A módosítások komoly következménnyel járnak - véli az adószakértő. A multinacionális cégek eddig csak a kedvezőtlen szabályozás miatt nem vezették be nemzetközi részvényjuttatási programjukat. A jövő évben ezek bevezetésére azt követően kerülhet sor, hogy azokat adaptálták a magyar adózási rendszerhez, valamint engedélyezte azokat a Pénzügyminisztérium.
