Nyugat-Európához hasonlóan Magyarországon is egyre inkább koncentrálódik a lapnyomdák piaca. Akár napilapról, akár magazinokról van szó, jellemzően a közepesnél nagyobb nyomdák számíthatnak megrendelésre, s minél korszerűbb a gépparkjuk, annál többet vállalhatnak - összegzi általános piaci tapasztalatait Peller Katalin, a Magyar Nyomda- és Papíripari Szakmai Szövetség főtitkára. A nagy példányszámban megjelenő országos napilapok, illetve heti magazinok mellett egyre nagyobb üzleti lehetőséget rejtenek azok a kiadványok, amelyek kis példányszámúak ugyan, de minőségi nyomdai munkát igényelnek. Ezek közé nemcsak az életmód- és más, esetleg szűkebb kör információs igényeit kielégítő magazinok sorolhatók, hanem egyre több olyan újság-, illetve magazinszerű kiadvány is, amelyik reklámcélokat szolgál. Különösen az éves szinten nagy megrendelők - köztük főleg a Magyarországon is működő multinacionális kereskedelmi láncok - megnyerése nehéz feladat, hiszen azok nem pusztán az adott országban lévő egységeik nyomdai munkáira adhatnak megbízást, hanem akár régiós érdekeltségeik számára is.
Kellemetlen kísérő jelensége a sajtópiacnak, hogy évről évre csökken a reklámbevételek aránya, s ez sok lap létét is veszélyezteti. A reklámra fordított összegek aránya eltolódott az elektronikus médiumok - főleg a televíziók - felé. Ugyanez tapasztalható az EU-s lappiacon is, ám a Wuppertalban (Németország) működő, főleg nyomdaipari és alkalmazott grafikai szakembereket képző egyetem legfrissebb tanulmánya szerint 2010-re nagyjából fele-fele arányban részesednek majd a nyomtatott, illetve az elektronikus sajtó orgánumai a reklámbevételekből. Ezzel várhatóan a nyomdák is több megrendelésre számíthatnak majd.
Bubrik Gáspár