Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Pénzügyminisztérium (PM) szerint a helyi önkormányzati alrendszer nem rontja lényegesen az államháztartás idei mérlegét, az elemzők szerint viszont komoly egyensúlyromlást könyvelhetnek el idén a települések. A pénzügyi tárca könnyebb helyzetben van, a hozzá befutó évközi adatokból tud előre jelezni. A legfrissebb, háromnegyed éves önkormányzati mérleg pozitív szaldót mutatott, hasonlóan a féléveshez - jelentette be a minisztérium egyik helyettes államtitkára. A lapunk által megkérdezett négy nagyvárosban - amelyek költségvetéseik alapján a teljes alrendszer csaknem 20 százalékát reprezentálják - idén nullszaldó körüli eredményt várnak, vagyis egyelőre alaptalannak tetszik a piac félelme a súlyos deficittől.
A kiszámítható gazdálkodás ára viszont az, hogy több helyütt nem fizetik ki a 13. havi bért. Figyelemre méltó továbbá, hogy a kormányzat által tervezett létszámleépítéseket az ágazati szabályozások miatt kivitelezhetetlennek tartják az önkormányzatok, ezért inkább mérsékeltebb béremelést hajtanak végre jövőre.
A helyhatóságok közt messze a legnagyobb összeggel gazdálkodik a Fővárosi Önkormányzat. A fővárosi büdzsé bevételi és kiadási oldala egyensúlyban lesz az év végén - vélekedett lapunknak Moskovits Péter, a fővárosi közgyűlés költségvetési bizottságának elnöke. Moskovics szerint az év egészében a bevételek és a kiadások egyaránt némileg eltérnek a módosított előirányzatoktól, de a két oldal egyensúlya tartható lesz. A számokat megváltoztathatja egyes bevételi elemek elmaradása, a működési célú kiadásoknál elért, a főváros gazdálkodásának hangsúlyos részét képező megtakarítás, illetve bizonyos fejlesztések átcsúszása a jövő évre. A költségvetés egyensúlyát biztosíthatja, hogy a felhalmozási bevételekből nem finanszíroznak működési ráfordításokat. Az idén elmaradt fejlesztések - ami szintén a fővárosi gazdálkodás velejárója - néhány 10 milliárd forint felhasználatlan forrást jelenthetnek - becsüli Moskovits.
A debreceni önkormányzat valószínűleg nullszaldóval zárja az évet Decsi László főosztályvezető szerint. Működési hitelt nem vettek fel az idén, csupán olyan felhalmozási hiteleket, amelyek az előzetes költségvetési tervben is szerepeltek. Amennyiben mégis felborulnak terveik, akkor is legfeljebb a kiadási főösszeg 5 százalékát kitevő, 1,5 milliárdra tehető hiánnyal lehetne számolni - véli Decsi. A szigorú gazdálkodás nem ad lehetőséget a közalkalmazottak 13. havi bérének idei kifizetésére, a köztisztviselők viszont a törvényi előírások szerint megkapják azt. Szintén az idei kiadásokat csökkentik azok a kötelezettségvállalások, amelyek után csak 2004-ben kell fizetniük. Az önkormányzat módosított költségvetési előirányzata 30,5 milliárd forint. A következő évet jóval borúsabban látja a főosztályvezető. Ahhoz, hogy a 6 százalékos béremelést teljesíteni tudja az önkormányzat, 420 munkatársától kell megválnia, amennyiben azt az ágazati törvények egyáltalán ehetővé teszik.
A pécsi önkormányzatnál több száz milliós többletet várnak 2003 végére, ami az áthúzódó teljesítésekből, az elmaradt fejlesztési munkákból és a többletbevételekből adódhat - közölte lapunkkal Kovács Lászlóné főosztályvezető. A 36-ról 43 milliárd forintra módosított költségvetésbe a kongresszusi központ építésének megkezdése nem fért bele, a nagyszabású beruházás valószínűleg csak jövőre indulhat. A közalkalmazottak 13. havi bérét a debreceni önkormányzat sem fizeti ki idén. Fiskális szempontból 2004 nehezebb évnek ígérkezik Lászlóné szerint is, mivel a központi áremelések és az adótörvények módosítása miatt több száz millió forinttal növekvő kiadásaikat nem ellensúlyozza állami támogatás. A 6 százalékos béremelésről valószínűleg lemond az önkormányzat, ehhez ugyanis elbocsátásokat kellene végrehajtani, ám a közalkalmazottak nagy részétől az ágazati szabályozás miatt sem mondhatnak le.
Az idén 15 milliárd forintból gazdálkodó dunaújvárosi önkormányzat szintén nullszaldós évre számít. Egyes beruházásokat az ütemezési szempontok miatt jövőre halasztanak, néhány esetben belső átcsoportosítással tudnak csak forrást teremteni a fejlesztési terveikhez. A nominális állami támogatás nem tart lépést az idén bővült munkaerő-állománnyal - mondta a pénzügyi iroda munkatársa -, a bérfejlesztést és a működési kiadások egy részét a fejlesztési kiadások visszafogásával kell kigazdálkodniuk. Az esetleges elbocsátásokról egyelőre nem született döntés, de az ágazati szabályozásra hivatkozva itt is ódzkodnak a közalkalmazottak elküldésétől.
