Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A jogalkotók a természetbeni juttatások két nagy csoportját különböztetik meg a jövő évre vonatkozó szja-törvényben, a természetbeni juttatásként, valamint az egyéb jövedelemként adózó csoportot. Az első kategóriában maradt juttatások értéke után – ahogyan eddig is – 44 százalékos adót és 29 százalékos társadalombiztosítási járulékot lesz köteles fizetni a munkáltató. A tételesen felsorolt kivételektől eltekintve az adózásnál a szerzés jogcíme lesz mérvadó, vagyis legtöbb esetben egyéb jövedelemként kell majd elkönyvelni az eddigi természetbeni juttatások nagy részét.
A törvényszöveg a részletesebb definiálással áttekinthetőbbé teszi a természetbeni juttatások meghatározását, az ebbe a kategóriában be nem férő juttatások esetén azonban jóval bonyolultabb és több adminisztrációt igénylő szabályozást kell követni – vélekedik Nink Gabriella, a KPMG Tanácsadó Kft. adószakértője. A nem pénzbeli juttatások egyéb jövedelemként való adózásakor mind a kifizető, mind a magánszemély fizet, az utóbbi az szja-besorolásának megfelelő százalékot. Az új rendelkezés szerint az adóelőleget a kifizetőnek kell állnia, amennyiben a jutalmazott bérjövedelméből később az levonható lesz. Bonyolultabb a helyzet abban az esetben, ha a magánszemély nem részesül pénzbeli jövedelemben a kifizető részéről. Ekkor a magánszemély egy igazolás szerint lesz köteles befizetni a juttatás után járó adót az APEH számlájára. A jogalkotók nem adtak egyértelmű iránymutatást arra vonatkozóan, hogy a kifizető munkáltató milyen mértékben terhelheti meg a juttatásban részesülő magánszemély bérjövedelmét az adóelőleg összegének levonása céljából – hangsúlyozza Nink. Míg az szja-törvény szerint a minimálbérnek legfeljebb 50 százalékát lehet ebből a célból levonni, a munka törvénykönyve értelmében az összes elvonás mértéke nem haladhatja meg a nettó munkabér 33 százalékát, kivételes esetben 50 százalékát.
Az új rendszer – Zara László, a Magyar Adótanácsadók és Könyvvizsgálók Országos Egyesületének elnöke szerint – a kis és közepes vállalkozásokat az egyéb jövedelemként adózó nem pénzbeli juttatások csökkentésére fogja sarkallni. A megnövekedett adó- és adminisztrációs terhek miatt nem csak a munkáltatók, de a munkavállalók részéről is mérséklődni fog az érdekeltség, hiszen az adózási procedúra végén kevesebb készpénzt vihetnek majd haza. A kormányt az a cél vezette a törvénymódosítás kidolgozásakor, hogy szűkítse az adóelkerülés lehetőségét. A változások által elérhető javulás azonban nem arányos az így okozott bonyodalmakkal, sőt az új szabályozás költségvetési bevételkiesést is okozhat a nem pénzbeli juttatások visszafogása folytán – vélekedik Zara. A nem pénzbeli juttatásokból származó adóbevétel kimutatása ráadásul csak abban az esetben lesz lehetséges, ha az szja-bevallásokban külön szerepel a természetben kapott jövedelem értéke.
A törvény számos esetben meghagyta a természetbeni juttatásként való adózás lehetőségét. Egyik ilyen lehetőség, amikor a munkáltató „jóhiszemű eljárás mellett sem képes pontosan megállapítani az egyes magánszemélyek által megszerzett bevétel nagyságát”, mint például egy sportpálya kibérlése (a munkavállalók családtagjaival való együtt történő használat) esetén – fogalmaz Nink. A megengedő szabállyal az a probléma, hogy amennyiben az APEH nem találja jóhiszeműnek az eljárást, a büntetés elérheti az így szerzett jövedelem értékének 50 százalékát is.
