Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az adóváltozások részeként exportszállítás esetében az eddigi 6 hónapról 3 hónapra rövidül jövőre a termék értékesítése és az országhatáron való kiléptetése közötti lehetséges időtartam. Február elsejétől pedig a csatlakozásig hátralévő napok számával folyamatosan zsugorodik az előrehozott export időtartama.
Az előrehozott export esetében a kivitelre szánt árura vonatkozó áfakedvezményeket már a raktározás időtartama alatt érvényesíteni lehet, amennyiben az exportőr vállalja, hogy az árut leszállítja 6 (január elsejétől 3) hónapon belül. A harmadik országokkal folytatott exportkereskedelem vonatkozásában is a 3 hónap lesz a mérvadó, ez Magyarország külkereskedelmének 30-40 százalékát teszi ki. Az export vagy az EU-tagállamokba történő értékesítés áfája a csatlakozást követően is nullaszázalékos lesz.
Az ideiglenes rendelkezéseket pozitívan értékeli Tüske Péter, a Magyar Vámügyi Szövetség alelnöke. Az a helyzet azonban, miszerint a csatlakozást követő időszakra vonatkozó áfaszabályok egyelőre nem ismertek, lényegesen megnehezítheti a külkereskedelmi cégek üzleti tervezését - véli Tüske. (A Pénzügyminisztérium honlapján letölthető a tervezet.) A változások mind adminisztrációs, mind strukturális módosításokat maguk után vonnak majd - állítja Nink Gabriella, a KPMG Hungária Kft. adószakértője. A vámhatárok megszűnése a szállítási útvonalak, valamint a logisztikai struktúrák módosítását is eredményezheti.
A május elsejével hatályba lépő új áfatörvény valószínűleg november végén kerül a parlament elé, kihirdetésére január első napjaiban lehet számítani. Az import vagy az unió területéről származó külföldi beszerzés áfája megfizetésének rendjére vonatkozóan az EU ajánlása a rendeltetési ország elvének alkalmazását részesíti előnyben. Tüske azt valószínűsíti, hogy Magyarországon az említett szabályt vezetik be, az adómeghatározás módja pedig az önbevallás lesz az unión belül történő szállítások esetében, szemben Belgium vagy Hollandia adókivetéses gyakorlatával. A kereskedők az áfabevallást és -visszaigénylést könyvelési műveletként bonyolíthatják le, gyakorlati pénzmozgás nélkül, ami cashflowszempontból előnyös változás - mondja Csapó Judit a Deloitte & Touche adószakértője.
A harmadik országból érkező termékimport után kormányzati döntéstől függően Magyarországon vagy más országban is meg lehet fizetni a vámot, hiszen az javarészt a közös uniós kasszába megy. Csapó szerint az első verziót kellene támogatni, mivel a délről érkező termékek nagy részét így nálunk vámoltatnák el, a tagállamok vámbevételeinek egy részét pedig visszaosztja Brüsszel egy meghatározott szorzó szerint. Az importvámok a csatlakozás után az EU TARIC rendszerében meghatározottak szerint alakulnak majd. A külkereskedők adminisztrációs terhei mindenképpen nőni fognak május elsejét követően: az áfabevalláson túlmenően az úgynevezett európai értékesítési listát és az európai beszerzési listát a saját adóhatóság részére, a közösségen belüli statisztikai nyilatkozatot pedig Brüsszelbe kell eljuttatni.
