Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Immár háromféle, különböző adatokat tartalmazó inflációs előrejelzést vehetnek figyelembe a magyarországi vállalatok, a kormány és a jegybank után - a piac némi meglepetésére - a KSH is előállt saját modellszámításaival. A statisztikai hivatal becslése tartalmazza a legpesszimistább forgatókönyvet, eszerint jövőre 7,5 százalék is lehet az éves átlagos infláció. Elemzők azonban óvatosságra intenek a KSH modelljét illetően, amely a kamatvezérelt dezinflációs pályát megelőző historikus adatokon alapul, s változatlanul a kormány és a jegybank mérsékeltebb előrejelzését javasolják a számítások alapjául.
Az MNB és a Magyar Közgazdasági Társaság tegnapi közös konferenciáján a felszólalók fontosnak nevezték, hogy a jövő évi adóváltozások okán átmenetileg emelkedő infláció miatt ne alakuljon ki pesszimista várakozás, ami az euró bevezetéséhez szükséges 3 százalék alatti infláció elérését akadályozhatná. Járai Zsigmond jegybankelnök szerint az euró bevezetése hosszú távon 0,6-0,9 százalékkal növeli a gazdaságot a növekvő külkereskedelem, a tranzakciós költségek és a kamatszint csökkenése révén. Az eurózónához való csatlakozás 2008-ban teljesíthető, de fegyelmezett gazdaságpolitika nélkül nagyok lehetnek az áldozatok - fejtette ki. Az ERM-II árfolyamrendszerbe már 2004 közepén képes belépni Magyarország. Az elnök elmondta, hogy a Pénzügyminisztériummal tárgyalásokat folytatnak a 2005. év végi inflációs cél kijelölésére, szerinte ezek a diszkussziók előbb-utóbb eredményre vezetnek.
Hamecz István, az MNB egyik ügyvezető igazgatója arra hívta fel a vállalatok figyelmét, hogy a jövő évi üzleti terveik készítésekor a nettó inflációval számoljanak, amely a bruttó infláció és az adóemelések hatásának különbözete. Hamecz szerint a ciklikus mélyponton túljutott a gazdaság, de a növekedés jövőre sem haladja meg szignifikánsan az idén várt 3 százalékot. A lakossági kereslet helyett a külpiaci élénkülés lehet a bővülés hajtómotorja. Ez a fellendülés azonban nagyon törékeny - figyelmeztetett az igazgató. Problémának látja a vállalatok lassú alkalmazkodását a dezinflációs folyamatokhoz, az év elején 4 százalék alá csökkent infláció mellett a versenyszférában még mindig 8 százalék feletti bérnövekedést kínálnak. A költségvetési politika szerepét hangsúlyozva kiemelte, hogy az 50 százalékhoz közeli magyarországi újraelosztási arány a csatlakozó tíz ország között a legmagasabb, s a kibővülő EU-ban is az élbolyba tartozik.
