A Magyar Nemzeti Bank (MNB) összesítése szerint a háztartások nettó vagyona a második negyedévben 44,6 milliárd forinttal gyarapodva megközelítette a 10 480 milliárd forintot. E szerint a magánszemélyek még az igencsak meglóduló (ebben az időszakban 387,5 milliárd forinttal gyarapodó) hitelfelvételüket is ellensúlyozni tudták megtakarításaikkal. A legtöbb pénz (nem tőzsdei) értékpapír-befektetésekbe és a folyószámlákra vándorolt. A nem folyószámlához kapcsolódó banki betéteknél ugyanakkor mindössze 19,1 milliárd forint volt a növekedés. Az öngondoskodási formák közül a legnagyobb összeg (40,6 milliárd) a nyugdíjpénztári számlákat hizlalta. A cégek eladósodottsága a második negyedévben mintegy 100 milliárd forinttal, 16 400 milliárd forint fölé nőtt. A növekedés egyharmada származott hosszabb futamidejű kölcsönökből.
Az Ecostat legfrissebb elemzése szerint a megtakarítási képesség, illetve hajlandóság viszont a harmadik negyedévben csökkent az előző negyedévihez képest, bár a reálkereset növekedése ezt nem feltétlenül indokolná. A magyar háztartások többsége most sem tud megtakarítani. A háztartások kevesebb mint fele állítja, hogy éppen csak megélnek a jövedelmükből. Minimális mértékű megtakarításra negyedüknek nyílik lehetősége, míg jelentős megtakarítási potenciál mindössze 1 százalékukra jellemző. Több mint egyötödük a tartalékait éli fel, és további 6 százalék elindult az eladósodás útján. A megtakarítási lehetőségek átlagos pontszáma 49, ami valamivel kevesebb, mint a második negyedévi 51 pont.
A harmadik negyedévben a nagyobb kiadással járó tervek megvalósításához a háztartások 18 százaléka tervezi hitel felvételét. Mindez csökkenő hitelfelvételi szándékra utal. Az összes potenciális hitelfelvevő 35 százaléka ház- vagy lakásfelújítás céljából szeretne kölcsönhöz jutni. További 13 százalék önálló házat vásárolna hitelből, 10 százalék pedig a lakásvásárlását akarja így könnyíteni.
B. Judit Varga
Andacs Botond