Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Magyarország vagy Lengyelország vezeti be leghamarabb az eurót a közép-európai országok közül - legalábbis a magyar és a lengyel kormány nevezte meg a legközelebbi dátumot, előbbi 2008-ra, utóbbi 2007-2008-ra építve mindent. A pénzügyminiszter kollégák a térségben ennél későbbi, 2009-2010-es időpontokat neveznek meg az eurózónához csatlakozás lehetséges dátumaként. A Reuters legutóbbi felmérése szerint a magyar piaci elemzők is inkább az évtized végén, 2009 körül tartják reálisnak az euró bevezetését. Ezt elsősorban a csatlakozás szigorú makrokritériumaival magyarázzák, amelyek közül az infláció és az államháztartási hiányra vonatkozó elvárás teljesítése tűnik a legnagyobb kihívásnak. Nem teljesen egyértelmű az eurózóna vezetőinek szándéka sem a mihamarabbi bővítés kapcsán: bár megnyugtatónak tűnnek az olyan nyilatkozatok, amelyek az egyes országok teljesítménye szerinti elbírálást helyezik kilátásba, az illetékesek nem mulasztják el felhívni a figyelmet a túl korai eurócsatlakozás káros következményeire sem. Az elemzők is úgy látják viszont, hogy Magyarország jövőre csatlakozhat az ERM-II árfolyamrendszerhez. A belépés 255 forint körüli paritással történhet, legutóbb még 265-ös árfolyamközép volt a konszenzus.
A kétkedők szerint a magyar államháztartás jövőre tervezett 3,8 százalékos hiánya túlzott optimizmust sugall, az elemzők átlagban 4,4 százalékos deficitet várnak. A Pénzügyminisztérium a GDP 3,5 százalékos bővülésével és 6 százalékos inflációval számol; a piac szerint alacsonyabb, 3,3 százalékos lesz a növekedés, míg az inflációs várakozás lényegében megegyezik a pénzügyi tárca prognózisával. Az elemzők tehát elhiszik, hogy jövőre 1 százalékponttal mérséklődhet a hiány, csak eleve nagyobb bázissal számolnak, mint a PM. Az aggodalmakat fokozza, hogy a ciklus utolsó teljes évében, 2005-ben már a választási láz uralhatja el a költségvetési politikát, ami inkább a hiány növekedését eredményezheti.
