Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A vállalatok versenyképességét javítandó 2 százalékkal, 18-ról 16 százalékra mérséklik jövőre a társasági nyereségadót. A nyereségadó alapja az eddigi 20 százalékkal szemben ezután 25 százalékkal lesz csökkenthető fejlesztési tartalék képzésével - jelentette be László Csaba pénzügyminiszter a kormány ülése után. A helyi illetékességi körbe tartozó, árbevétel-alapú iparűzési adó alapját a befektetett pénzügyi eszközök és a kamatbevételek 50 százalékával lehet majd mérsékelni. (Profitalapra konvertálva az iparűzési adó a nyereség 20 százalékát teszi ki. NAPI Gazdaság, 2003. szeptember 16., 3. oldal).
A fejlesztési adókedvezmények feltételrendszerét jelentősen kiszélesíti a kormány. A beruházási értékhatár 10-ről 5 milliárd forintra, hátrányos térségek esetében 3-ról 1,5 milliárdra csökken. A létszámnövelési feltétel 500-ról 200 főre, a hátrányos térségekben 300-ról 100 főre mérséklődik. Megszűnik a beruházási értékhatár, ha a létszámtöbblet eléri a 300 főt (hátrányos térségben 150 főt) és legalább 20 százalékban pályakezdőket alkalmaznak. Az adókedvezményt az eddigi 5 év helyett 10 évig lehet majd igénybe venni.
Javulnak a kis- és közepes vállalkozások adózási feltételei is. Jövőre a közepes vállalkozások számára is biztosítja a kormány a korábban kisvállalkozásokat illető adóalap-kedvezményt. A mikrovállalkozások beruházási hiteleihez járó adókedvezmény felső határa 5-ről 6 millió forintra módosul.
Kibővítik az evát igénybe vevő cégek körét, az árbevétel felső értékhatára 15 millióról 25 millió forintra nő, megszűnik a kereszttulajdonlás és a pénzügyi tevékenység kizáró hatálya. (Az EU-s adószámmal rendelkezők viszont nem élhetnek az eva lehetőségével.) A pénzügyminiszter elmondta, hogy az evázók augusztus végéig - "teljesítették" a kormány éves előirányzatát, ezért jelentős bevételnövekmény várható a döntéstől. Zara László, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének elnöke szerint azonban eddig is csak a 10 milliós árbevételi határig teljesítő cégek igényelték az evát, tehát nem várható lényeges növekedés.
A személyijövedelemadó-tábla a várakozásoknak megfelelően alakul. Az adósávok jövőre 800 ezer és 1,5 millió forintnál válnak el egymástól. Az első sáv kulcs 20-ról 18 százalékra, a középső sáv kulcs 30-ról, 26 százalékra, valamint a legfelső sáv rátája 40-ről 38 százalékra mérséklődik. A sáveltolás és az adó mértékének csökkentése együttes hatásának köszönhetően minden jövedelmi kategóriában zsugorodik az adóelvonás mértéke, annak ellenére, hogy megszűnik a nyugdíjjárulék és a magánnyugdíj-pénztári tagdíj adókedvezménye. Az adójóváírás rendszere nem változik. Az egészségbiztosítási alap egyensúlyi helyzetének javulását várja a Pénzügyminisztérium az egészségügyi járulék 1 százalékos, 4 százalékra való növelésétől. A 2004-re várható 147 590 forintos átlagos havi bruttó jövedelem 35,9 százalékát teszik majd ki az adó- és járulékelvonások, átlag alatti, 96 422 forint jövedelemnél ez az arány 24,6 százalékos lesz a PM számításai szerint. A következő évre 8 százalékos bruttó bérnövekedést és 3 ezer forint minimálbér-növelést tervez a kormány.
A lakáshitelek adókedvezménye új lakások esetében 40, használt lakások vonatkozásában 30 százalékra csökken. Mindkét esetben 120 ezer forintra módosul az adókedvezmény éves felső határa. A hitelkeret új lakásoknál 10, régieknél 8 millió forint lesz. A kormányzati cél értelmében elsősorban az alacsony jövedelműek lakáshoz jutását segíti majd a rendszer, amely 3,4 milliós éves jövedelemig teljes egészében, 4 milliós jövedelemhatárig részben és afölött egyáltalán nem vehető igénybe. Az adókedvezmény érvényesítőhetőségi időszaka 5 év marad.
Az unióval kötött megállapodásnak megfelelően 5 százalékos lesz a legalacsonyabb áfakulcs, ide kerülnek a gyógyszerek, a tankönyvek és a könyvek is. A 12 százalékos kulcs 15 százalékra módosul, ez vonatkozik majd a gáz, a távhőszolgáltatás és a tömegközelekedés árára. A villanyáram a legmagasabb, 25 százalékos áfasávban lesz. A jövedéki adó dohánytermékek esetében emelkedik jelentős mértékben: a cigarettára 35, a vágott dohányra 121 százalékkal magasabb adót vetnek ki. Az alkohol jövedéki adója 15 százalékkal lesz magasabb. A benzin és a gázolaj terhelése nem változik.
