Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A társasági adó 18-ról 16 százalékra mérséklése, valamint a beruházási adókedvezmények jogosultsági körének jelentős bővítése szerepel többek között a ma a kormány elé kerülő adókoncepcióban. A tervek szerint az eddigi 100 százalékos fejlesztési adókedvezmény 80 százalékra csökkenne, viszont 10 milliárd helyett 5 milliárd forint lenne a beruházás alsó határa, s az újonnan felvett foglalkoztatottak kritériumként meghatározott számát 500-ról 200-ra mérsékelné a Pénzügyminisztérium. A hátrányos helyzetű térségekben a számok rendre 3 milliárdról 1,5 milliárdra, valamint 300 főről 100 főre módosulnának, az adókedvezmény érvényesíthetőségének időtartama pedig 5-ről 10 évre nőne.
A társasági adót érintő módosítás sem érdemi adóbevétel-kiesést, sem -növekedést nem okoz - vélekedett Zara László, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének elnöke. Az egyéb jogcímen igényelhető adókedvezmények révén a vállalkozások zöme eddig sem fizetett nyeresége 12 százalékánál magasabb társasági adót. A szóban forgó 2 százalék pedig nem élénkíti jelentősen a beruházási kedvet. Fáth Péter, az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) ügyvezető igazgatója mindazonáltal Magyarország versenyképességét javító módosításként értékeli a tervezett lépést. Az AmCham javaslata egyébként évente 2 százalékos társaságiadó-csökkentést tartalmaz, egészen a 12 százalékos szintig, amivel kedvező pozícióba kerülhetne az Európai Unióban az ország.
A szakértők inkább az iparűzési adó okozta nehézségekre helyezik a hangsúlyt. Az árbevételt 2 százalékkal terhelő helyi adónem ugyanis profitalapra átszámítva 20 százalékos nyereségadóval egyenértékű, az adózás végső mértéke tehát 38 százalékról csupán 36 százalékra süllyedne - hangsúlyozta Erdős Gabriella, a PricewaterhouseCoopers adóügyi szakértője. A társasági adó minimális csökkentésével csak időt nyerhet a kormányzat a közép-kelet-európai régió országai közötti versenyben - fogalmazott. Az iparűzési adó által okozott olyan anomáliákat, hogy kis települések egy-egy nagy gyár adójából szépen fejlődnek, míg közepes méretű városokban az alapszolgáltatásokat sem tudja megfizetni az önkormányzat, tisztességesebb elosztási rendszerrel lehetne hosszú távon orvosolni.
A beruházási adókedvezmény feltételrendszerének kiszélesítését egyöntetűen pozitívan fogadják a szakértők. Az eddig szinte csak a multinacionális cégek számára elérhető kedvezményt az 5 milliárdos, illetve 200 fős limitnek köszönhetően közepes vállalkozások is igénybe vehetik ezentúl. A beruházással járó kockázat vállalása mellett szól továbbá a 10 éves érvényesítési idő. Az eddig hatályos 5 év alatt ugyanis a legritkább esetben fordul jövedelmezőre egy beruházás, vagyis válik kihasználhatóvá az adókedvezmény - mondta Erdős. A módosítás vélhetőleg mind a magyar, mind a külföldi kis- és középvállalkozások beruházási kedvét élénkítheti. Az egyik lehetséges fejlesztési terület az EU által megkövetelt környezetvédelmi beruházások finanszírozása.
Nem hoz lényeges változást az egyszerűsített vállalkozási adót választani jogosult vállalkozások körének bővítése az árbevételi plafon felemelésével - mondta Zara László. A tervek szerint 15 millióról 18 vagy 25 millióra nőhet az árbevétel felső határa, ám a 10 millió forintot meghaladó bevétellel rendelkező cégek már eddig sem használták ki ezt a lehetőséget. Más vélemények szerint ilyen cégméretnél már komoly költségszinttel lehet számolni, aminek a leírását nem teszi lehetővé az eva. A bevételi határ növelésének gátat szab, hogy az EU csak 70 ezer euróig ad teret a kedvezményekre vonatkozó döntésekre, ez pedig 18 millió forintnak felel meg.
