Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Szeptember 15-én hirdette meg a 2004 januárjában induló szakokat a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem (BKÁE) Közgazdasági Továbbképző Intézete (KTI). A 26 felkínált képzés közül várhatóan 14-16 szakot indít az intézet. Ennek feltétele, hogy legalább harminc jelentkező legyen. A KTI diplomások továbbképzésével foglalkozik, sok esetben feltétel a nyelvtudás is. A felsőoktatási törvényben foglalt 45 másoddiplomás szak közül összesen 31 szerepel az intézet palettáján. Gáspár Péter Pál igazgató elsősorban azoknak ajánlja 4 féléves képzéseiket, akik pontosan meghatározott karrierutat látnak maguk előtt. Példaként említette egy adott vállalatnál az igazgatói szék elérését.
Az egyes szakok legalább 600 tanórát adnak, amely magába foglal gyakorlati oktatást is, emellett 10-15 vizsgán és 3-4 szigorlaton kell megfelelniük a jelentkezőknek. Évente mintegy ötszázan vállalják a másoddiplomás-képzést, a jelentkezők után 50 százalékban a munkáltató állja a költségeket, míg a másik fele saját forrásból fedezi a képzést. Szemeszterenként a képzés komplexitásától, szakértői és helyigényétől függően 200-300 ezer forintot kell fizetni, ami fedezi a működés teljes költségét - mondta Gáspár. Léteznek előre egyeztetett szak- és szakirányindítások is, amelyeket egy-egy szervezet rendel meg a dolgozói számára. A biztosítási szak beindítását az Országos Egészségbiztosítási Pénztár igényelte, a védelemgazdasági szakot pedig a Honvédelmi Minisztérium munkatársai töltötték fel egy-egy alkalommal.
Az intézet profiljára jellemző, hogy a jövő munkapiaci igényeit a jelenben próbálják meg meghatározni és kielégíteni. Ily módon a képzések egy részét elég négy-öt évenként beindítani, míg más szakokra minden évben összegyűlik a legalább 30 fő. Ilyen „közkedvelt” képzések a marketinghez, pénzügyi tevékenységekhez kapcsolódó szakok. Az értékelemző szakirány eddig hat alkalommal volt „telt házas”, most azonban úgy tűnik, hogy telítetté vált a piac - illusztrálja az elmondottakat Gáspár. Gyógyszerészügyi menedzserekből az eddig végzett öt-hat évfolyamot felveszi a piac, ám újak iránt csekély a kereslet.
Az érdekérvényesítő (lobbi-) szakértői szak három évvel ezelőtt indult először. Az eddig végzettek meglévő pozícióikban hasznosítják a megszerzett jogi, politológiai, szervezeti ismereteket és az érdekérvényesítés technikáit. Gáspár reális karrierpályaként említette a külföldi székhelyű lobbicégek ranglétráit, emellett leginkább az önkormányzati, regionális és európai szinteken lehet alkalmazni a lobbiszakon megszerzett tudást.
A városmenedzsment, valamint az informatikai menedzsment szakot idén először hirdették meg. Gáspár szerint elképzelhető, hogy a kisebb és közepes települések vezetői vagy egy gazdasági menedzselésre kijelölt személy éljen a képzés nyújtotta lehetőségekkel. Az informatikai menedzserek képzése az előzőhöz hasonlóan piaci rést próbál meg kitölteni: jelenleg nincsenek képzett szakemberek az e-governance vagy az e-business fejlesztésére. A következő évben valószínűleg egy szakkal bővül a paletta: a hírközlésmenedzser-képzés jelenleg az engedélyeztetés fázisában van.
Az európai uniós képzéseken már túl vagyunk - mondja a KTI igazgatója. Tíz évvel ezelőtt volt létjogosultságuk olyan képzéseknek, amelyek az EU intézményrendszerével, struktúrájával foglalkoznak, ma inkább a differenciált szakképzésre van szükség. Minden egyes másoddiplomás szakon az oda tartozó uniós elvárások, szabályozások szerepelnek a tanmenetben, de legtöbbjüknek már nem lehet ez a központi magja.
