Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az egyre erősebb verseny miatt rohamosan bővülnek a nyelvoktatással kapcsolatos kiegészítő szolgáltatások – mondta lapunknak Goldmann Róbert, a Nyelvi Utaztatók Szakmai Egyesületének elnöke, aki a Lingvisit Kft. igazgatójaként maga is szervez nyelvtanulást szolgáló külföldi utakat. A külföldi nyelviskolák hetente 75–110 ezer forintot kérnek a hallgatóktól (ehhez jön az utazási költség). Az átlagosan 4, de minimum 2 hetes turnusok főbb célországai Anglia, Írország, illetve Málta – mondta az igazgató. Angliába jellemzően 8–12 fős csoportokat indítanak, de lehet kérni kiscsoportos, 4 fős oktatást is. Ez alól kivétel Ausztrália, ahol a 15 fős csoportok a legjellemzőbbek. Ilyen utaztatáson évente összesen 2–4 ezer hallgató vesz részt, sok köztük a visszatérő hallgató. Goldmann elmondása szerint a nyelviskolák az utaztatókkal való együttműködés mellett saját maguk is indíthatnak utakat, ezt példázza a Katedra-Travel és a Ih-Travel sikere.
Egyes nyelviskolák illegálisan, számlaadás nélkül működnek, s ez a jelenség az új áfaszabályozás és a fokozódó árkülönbségek miatt a jelenleginél nagyobb méreteket ölthet – véli Légrádi Tamás, a Nyelviskolák Szakmai Egyesülete (Nyesze) elnöke, a Tudomány Nyelviskola igazgatója. Július elsejétől 25 százalékos áfa terheli a nyelvoktatást. Ez alól a Felnőttoktatási Akkreditációs Tanácsnál megszerzett programakkreditáció után kaphatnak felmentést a nyelviskolák. Az alanyi áfamentességet élvező, kétmillió forint éves forgalom alatt dolgozó cégek szintén mentesülnek a 25 százalékos teher alól. A számlát adó nyelvtanárok azonban nem akkreditáltathatják magukat, így ők vagy lenyelik az áfanövekedését, vagy az iskolákra terhelik azt, amelyek kénytelenek lesznek ezt áraikban érvényesíteni. Az egyesület elnöke szerint a vezető iskoláknál ugyan már nyáron megtörtént az akkreditáció, ám a megoldást a kétmilliós határ négymilliósra emelése jelentené vagy esetleg az akkreditált programot oktató nyelvtanároknak kellene megadni az áfamentes számlázás jogát.
A nyelvoktatást igénybe vevő cégek terheit csökkentheti az intézményi akkreditáció, amelyen a Nyesze iskoláinak zöme már átesett, és amely lehetővé teszi az így akkreditált nyelviskolák tandíja 30 százalékának, de legfeljebb évi 60 ezer forintnak a leírását.
A Rigó utcában egy, az EU kis nyelvei felé is nyitó stratégiát igyekeznek érvényesíteni – mondta Galló András, az Idegennyelvi Továbbképző Központ (ITK) igazgatóhelyettese. Jelenleg a Nyelvvizsga Akkreditációs Bizottság elbírálása alatt áll a dél-amerikai és európai portugál, a görög és az ukrán nyelvvizsgáztatási jog, valamint tervezik a svéd, dán és cseh nyelvvizsga bevezetését is. E nyelveken a magas akkreditációs költség – 100 ezer forint/nyelv – miatt nem éri meg vizsgát szervezni. Érdekes módon az angol és a német mellett az eszperantó és a lovári cigány nyelvek azok, amelyek kifizetődőnek bizonyultak.
