Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A hétvégén megszületett koalíciós adókompromisszum mellett is emelkedik jövőre az szja-teher az átlagbérek alatt - derül ki adószakértők számításaiból. A nyugdíjjárulék kedvezményének eltörlése ugyanis változatlanul napirenden van.
A kalkulációk szerint főként a minimálbéren foglalkoztatottak terhei növekednek, az idei nettó bérük több mint 3 százalékával, 1500 forinttal csökken jövőre a kézhez kapott keresetük.
Zara László szakértő számításai szerint a havi 250 ezer forintos összevont jövedelem mellett viszont már nettó növekedés mutatható ki. Más számítások szerint 8 százalékos bruttó keresetemelkedés mellett biztosítható csak a reálbér szinten tartása.
A pénzügyi tárca szerint viszont a várható intézkedések összességében tehercsökkenést eredményeznek. Ebből arra lehet következtetni, hogy bár fölöslegessé vált a kompenzáció a 2004-es adótábla kapcsán az adójóváírásban, a tárca mégis tervez változásokat e téren. Az utóbbi hat évben lassan, de nőtt az átlagos szja-terhelés mértéke: az APEH kimutatása szerint 1997 és 2001 között 20,67 százalékról 21,75 százalékra.
A jövő évi adótábla bevezetésének több más adóbevétel növelése az ára. A tervekkel ellentétben nem változik az áfa jelenlegi 25 százalékos felső kulcsa, ez 80-90 milliárd forint bevételt hoz az államkasszának. Az Origo című internetes lap adatai szerint az EU jelenlegi és leendő tagállamai közül egyedül Dániában és Svédországban alkalmaznak a magyarnak megfelelő felső kulcsot, máshol ennél alacsonyabb az adó. A tényleges adóterhelés megállapításához azt is vizsgálni kell, hogy az egyes országokban mely termékek és szolgáltatások tartoznak az egyes áfakulcsok alá. A magyar rendszerben a mindennapi megélhetést szolgáló kiadások közül az alapvető élelmiszerek mellett a fűtés és a személyszállítás is a jelenleg 12 százalékos áfateher alá tartozik, s egyes kormánypárti képviselők elszántan küzdenek azért, hogy ez így is maradjon. A kormány ugyanis utóbbi kettőt a felső kulcsba sorolná át.
Az adónövelő intézkedések közt bukkan fel a játékadó. A változás mértékéről egyelőre nincs információ, illetve ismert, hogy emelnék a nyeremények utáni osztalékadót. Játékadóból tavaly 38 milliárdos bevétele származott a költségvetésnek, ez 4 milliárdos bővülés az egy évvel korábbihoz képest. Ezt elsősorban a lottójátékok utáni befizetés megugrása teremtette elő, ami a zárszámadási törvényjavaslat megfogalmazása szerint minden idők legnagyobb nyereményhalmozódásának tudható be. Az idén hasonló zajlik: a héten 2,8 milliárd forint vár a telitalálatos ötöslottó-szelvény kitöltőjére, ami a második legnagyobb nyeremény a lottó történetében. Várakozáson felüli, 1,2 milliárd forint bevételt hozott a Luxor, pedig a tavalyi még csak az első teljes éve volt a játéknak a bevezetése óta. Az infláció felett emelkedett a bukmékeri típusú játékok (Tippmix) forgalma. A Magyarországon működő hat játékkaszinó adóbefizetései együttesen 5 százalékkal emelkedtek, a pénznyerő automaták adóbefizetései pedig 3 százalékkal nőttek.
Egyelőre homály fedi azt is, hogy miként képzelik az egyszerűsített vállalkozási adó utáni bevételek növelését. Elképzelhető, hogy a jogszabályok változtatása nélkül is elérhető a kívánt összeg, az eddigi befizetések ugyanis jócskán meghaladják a várakozásokat, ami a pénzügyi tárca 2004-es terveiben is hagyhat tartalékot. A már megismert javaslatok közt szerepel az evára alkalmas kör kiterjesztése a pénzügyi tevékenységet, a szerencsejátékot folytató, valamint a jövedéki terméket forgalmazó vállalkozásokra.
