Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az Egészségbiztosítási Alap egyensúlyát tovább rontja majd a folytatódó forráskivonás, az egészségügyi hozzájárulás tervezett fokozatos megszüntetése - állapítja meg az Állami Számvevőszék a 2002-es költségvetés végrehajtásáról szóló jelentésében. Az emiatt kieső forrás pótlását nem az ellátások színvonalának vagy mennyiségének csökkentésével látja ellensúlyozhatónak az ÁSZ, mert azok GDP-hez mért - 6 százalék alatti - aránya így is alacsony. A normatív alapon történő forráspótlás viszont a korábbi években nem finanszírozta az alap bevételeit alapvetően biztosító munkáltatói járulék mértékének csökkenését. Az alap helyzetét tovább nehezítik azok a kormányzati intézkedések - így a közalkalmazotti béremelés -, amelyek többlet-forrásigényére a járulékbevételek növekménye nem nyújt fedezetet.
A számvevők szerint az alap 2002-es hiányának kialakulásáért nem a kiadások indokolatlan növekedése vagy a rossz gazdálkodás volt a felelős. Az ellátási kiadások alakulását meghatározó törvényi determináció változatlan maradt, nem került sor a törvényi szinten garantált ellátások, jogosultságok változtatására. Utóbbi kritikus megállapítás némileg ellentmond annak az állításnak, amely az ellátások „sérthetetlenségéről” szól - vélik szakértők.
Az ÁSZ által a kormány számára megfogalmazott javaslatok közt szerepel, hogy mérlegelje az egyéni egészségbiztosítási járulékfizetés felső határának visszaállítását a táppénzkiadások dinamikus növekedésének megakadályozására. A teljes egészségbiztosítási alap 8-10 százalékát felemésztő táppénzkiadások tavaly 18 milliárd forinttal haladták meg a 61,7 milliárdos előirányzatot. A számvevők szerint két okból szaladt el a kiadás: a tervezéskor rosszul mérték fel a keresetek alakulását (a kalkulált 9 százalékkal szemben 18 százalék fölött növekedtek tavaly), valamint a járulékplafon 2001-ben megszűnt. Az egy napra jutó táppénzkiadás összege tavaly 20 százalékkal emelkedett, a táppénzen töltött átlagos időtartam pedig 31,5 napról 34,7 napra nőtt. Mindez úgy változott, hogy közben a táppénzre jogosultak létszáma a tervezett 1,5 százalékkal szemben mindössze 0,2 százalékkal emelkedett. Az összes táppénzes nap tizedét, jogosultként átlagosan 82 napot a biztosítási jogviszony megszűnését követő 3 napon belül táppénzes állományba „menekülők” vették igénybe.
Az ÁSZ szerint az utóbbi négy évben a táppénzkiadás alultervezése rendre jellemző volt, de a 2002-es kiadásnövekedés olyan mértékű, amely túlmutat a tervezési hiányosságokon, az a szabályozás rendszeréből fakad, s elsősorban a 3 százalékos egészségbiztosítási járulék felső határának eltörlésével függ össze. Idén július elsejétől a biztosítási idő megszűnése után a korábbi egy év helyett legfeljebb 180 napig folyósítható táppénz. A passzív táppénzes esetek átlagos 82 napos időtartama miatt jelentős megtakarítás nem érhető el - szögezi le a számvevőszék.
A Pénzügyminisztérium a költségvetéshez benyújtott egyéb észrevételekhez hasonlóan megvizsgálja az Állami Számvevőszék javaslatait is - mondta lapunknak Máté Dániel, a tárca szóvivője.
