Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Jelenleg Magyarországon a legtöbb mezőgazdasági szövetkezet esetében az állami tulajdon aránya meghaladja a 25 százalékot. Ez a jelenlegi szabályozás szerint azt vonja maga után, hogy ezek elesnek a kis- és középvállalkozásoknak járó és az integrációs vidékfejlesztési (SAPARD-), valamint a majdani európai uniós támogatásoktól. Ez a helyzet egy 63 milliárd forintot felemésztő, kárpótlás jellegű állami felvásárlással jött létre. Ezen papírok piaci értéke rendkívül alacsony, a felvásárlás 1992-es névértéken történt meg.
A szövetkezeti külső üzletrészek, majd a nyugdíjas üzletrészek felvásárlása után a kormány 2002-es határozatával vállalta, hogy a csőd-, felszámolási és végelszámolási eljárás alatt álló szövetkezetek üzletrész-tulajdonosaitól is felvásárolja a csupán osztalék felvételére jogosító, tulajdonosi jogokkal nem járó üzletrészeket - tudta meg lapunk Máté Dánieltől, a Pénzügyminisztérium szóvivőjétől.
A jelenleg az állam tulajdonában lévő, több tízmilliárd forint értékű üzletrészre azonban nem lehet vevőt találni. A külső befektetők ugyanis nem érdekeltek olyan jogok vásárlásában, amelyekhez nem kapcsolódik arányos befolyásolási lehetőség. A helyzetet bonyolítja a hatályos szövetkezeti törvény azon előírása, mely szerint a szervezeteknek 2006-ig új típusú, integrátori szövetkezetekké kell alakulniuk. Ehhez fel kell vásárolniuk az összes, külső tulajdonban lévő üzletrészt, ami a jelenlegi anyagi körülményeik között ellehetetlenítené a működést. A megoldás késlekedése miatt eddig is rengeteg támogatástól estek el, és a bizonytalanság sem kedvez a körülbelül 700 érintett szövetkezetnek.
