Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Váratlanul alacsony, 2,4 százalékos második negyedéves, illetve 2,6 százalékos első féléves GDP-adatot publikált tegnap a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), a hatéves mélypontot jelző szám azonban csak mérsékelt reakciót váltott ki a piacokon. A nyugodt hangulat oka: a magyar gazdaság növekedését meghatározó eurózóna az eszmélés jegyeit mutatja, a kedvezőtlen magyar adat mögött pedig javuló gazdasági szerkezet képe dereng fel. A magyar gazdaság növekedési üteme még tartja a tempót a régióbeli (cseh, lengyel) vetélytársakkal, nem beszélve az egyelőre stagnáló eurózónáról. Mindezek alapján a gazdaság várhatóan ismét emelkedő pályára áll a következő időszakban.
A visszatekintő adat mindenesetre eloszlatta a reménykedők optimizmusát, miszerint idén stabilan 3 százalék fölé kerül a GDP üteme. Az elemzők 2,9-3,1 százalékos növekedést vártak a második negyedévre. Az előző negyedévhez mért bővülés a szezonálisan kiigazított adatok szerint 0,6 százalék volt. A KSH előzetes közlése szerint továbbra is a szolgáltatások húzzák a gazdaságot, az ipar egy helyben topog, míg a mezőgazdaságban csökkent a bruttó hozzáadott érték volumene. Török Zoltán, a Raiffeisen Értékpapír Rt. elemzője a nettó export további romlását sejti a mérsékeltebb növekedés mögött. Bár a beruházások az első negyedév után végre emelkedtek, a bővülést változatlanul a belső fogyasztási kereslet húzza. A háztartások fogyasztásának mértékéről eltérő véleményen vannak az elemzők.
Forián Szabó Gergely, a CA-IB Rt. közgazdásza szerint például akár 8 százalék feletti növekedés sem kizárt, s hasonló következtetésre jutottak a Deutsche Bank szakértői is. Ez esetben viszont az inflációs nyomás miatt kizárt, hogy a gazdaság élénkítése érdekében kamatcsökkentésről döntsön a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa. A Bank of America elemzője viszont a gyenge export mellett a fogyasztás mérsékelt növekedésében látja a lassabb bővülés okát. A részletes adatokból derülhet ki az is, hogy a készletváltozásokat is magába foglaló hibasor mennyit tett hozzá a növekedéshez.
A beruházási tevékenység beindulásán túl jó jel a szakértők szerint, hogy továbbra is nő a feldolgozóipari kapacitás, míg a közösségi beruházások csökkentek. Utóbbi leginkább a helyi önkormányzatok mérsékeltebb aktivitásának tudható be, amely a választási évet követően egyáltalán nem meglepő. Az egymást követő két siralmas szezon után érthető a vendéglátásból élő vállalkozások beruházásainak visszaesése. A vártnál jóval gyengébb forgalom vélhetően nem termelte ki a fejlesztésekhez szükséges tőkét, ám a mintegy 11 százalékos visszaesés azt is jelentheti, hogy megkezdődött a tisztulási folyamat az alacsony szolgáltatási nívójú ágazatban. Más vélemények szerint számos beruházás van folyamatban, amelyek csak később jelennek meg a statisztikában.
Az idei lassabb növekedés, amely valószínűleg nem éri el a kormány által legutóbb jelzett 3,0-3,5 százalékot, jövőre sem gyorsul - véli Forián. A mérsékelt bérkiáramlás miatt 1-2 százalékra apadhat a lakossági fogyasztás bővülése, beindulhatnak ellenben a versenyszektor beruházásai, és a külső kereslet javulása is pozitívan hat majd.
Szintén tegnap jelent meg az államháztartás augusztusi mérlege, a 105,7 milliárd forintos deficit 40 milliárddal jobb, mint amit a PM várt. A megtakarítás a központi költségvetésben keletkezett, ahol „csak" 57 milliárddal nőtt a deficit, holott ez a hónap rendszerint rosszabbul alakul a gyengébb áfabefizetések miatt. Most viszont a költekezés is visszafogottabbnak tűnik. A tb-alapok hiánya 50 milliárddal nőtt. Az államháztartás bevételekkel nem fedezett kiadásai augusztus végén meghaladták a 707 milliárd forintot, ami az éves előirányzat 85 százaléka, míg a várhatónak 78 százaléka.
A várakozástól elmaradt ugyan a második negyedéves GDP-adat, ám biztató, hogy javult a gazdasági növekedés szerkezete, és erőre kaptak a feldolgozóipari beruházások - mondta lapunknak Máté Dániel, a Pénzügyminisztérium szóvivője. Máté szerint a tárca következő makrogazdasági jelentésében figyelembe veszik a megváltozott feltételeket, azonnali korrekcióra azonban az adat nem készteti a minisztériumot. A következő évre szóló 3,5 százalékos GDP-bővülési prognózisát továbbra is tartja a PM, bízva az eurózóna fellendülésében.
