Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A híradások szerint ugyan 153 milliárd forint fedezetének előteremtésére hozott létre bizottságot az MSZP és az SZDSZ, ám valójában ennek felét kell csak előteremteniük ahhoz, hogy a kabinet és a kormánypártok eddig megismert igényei egyaránt kielégüljenek. A vita sarokpontja a jövő évi adótábla, pontosabban annak fedezete: a már elfogadott, alacsonyabb adókulcsokat tartalmazó tábla ugyanis 153 milliárd forinttal kurtítaná meg a költségvetés bevételeit, amit a jelenlegi helyzetben nem tud bevállalni a Pénzügyminisztérium (PM).
Megtakarítást jelent ugyanakkor az a 40,5 milliárd forint, amit eredetileg az adótábla változatlanságának kompenzálására tervezett be a pénzügyi tárca az adójóváírás növelésével, s amit a jelek szerint mégsem kell majd igénybe venni.
A veszteség oldalát dagasztják viszont az olyan kormánypárti javaslatok, mint például a lakáscélú hiteltörlesztés utáni kedvezmény részleges meghagyása, vagy a távhő, illetve a személyszállítás magasabb áfakulcs alá sorolásának elhalasztása. E három indítványból kettőt - a lakástámogatás és a távhő ügyét - immár a kormány is támogatja. A személyszállítás kapcsán a napokban a fővárosi MSZP-frakció prominense nyilatkozott, s bár erről még nem ismert a kormány álláspontja, az eddigi tapasztalatok alapján nem kizárt, hogy végül beadja a derekát. Ezek a tételek 30-40 milliárd forinttal csapolnák meg a büdzsé jövő évi bevételeit.
Hozhat viszont a kincstárnak 80-90 milliárd forintot, ha a korábbi tervekkel szemben mégsem csökkenne 25-ről 23 százalékra a felső áfakulcs - erről a gazdasági minisztérium államtitkára tett említést egy hete. A felső adókulcs csökkentése - ellentétben a nulla kulcs megszüntetésével - nem uniós követelmény, inkább versenyképességi szempontból fontos. Ez a változás akár egy évvel későbbre halasztható, s ez még az inflációs célokat sem veszélyeztetné, mivel a kereskedők vélhetően amúgy is „lenyelnék” az áfakülönbözetet.
Egy ilyen lépés sem volna áldozat nélküli, ugyanis a pénzügyi tárca a nyár közepén még úgy kalkulált, hogy a felső áfakulcs csökkentésének ellentételezésére - összesen több mint 22 milliárd forint bevételt biztosító - szigorítást hajt végre a jövedéki és fogyasztási adóknál. Persze az utóbbiakkal továbbra is számolhat, ha pótlólagos forrásokat kell találni.
Az eredeti tervekhez képest 120-130 milliárd forint szabadulhatna fel a felső áfakulcsot és az adójóváírást érintő döntéssel, míg a másik oldalon 200-210 milliárd kiesést jelentene, ha a kisebb kulcsokat tartalmazó szja-tábla lépne életbe, továbbá elmaradnának a főbb áfa-átsorolások, megmaradna egy rész a lakáshitel utáni szja-kedvezményekből és nem emelnék egyes termékek jövedéki és fogyasztási adóját. A számításokban nem vettük figyelembe egyebek mellett az adó- és járulékbeszedés hatékonyságának javításától, valamint más, kisebb összegű intézkedésektől várt, együttesen csaknem 60 milliárd forintban rejlő további tartalékokat. A PM eredeti elképzelése összesen közel 556 milliárd forint többletbevétel elérését célozta meg.
