Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A posztgraduális képzések ára általában alatta marad a nappali alap- és levelező képzés költségeinek. Az intézmények zöme felajánl költségtérítéses lehetőséget is államilag finanszírozott helyei mellett, ezek részben a felvételi vizsga alkalmával töltődnek fel. Az eredmények megszületése után az államilag finanszírozott képzésre sikertelenül felvételizőknek felkínálják az intézmények a költségtérítéses képzésben való részvétel lehetőségét, amennyiben ott a felvételi ponthatárt a finanszírozott alatt húzták meg. Az ily módon felvételt nyert hallgatók meghatározott teljesítmény esetén átkérhetik magukat az állam által fizetett rendszerbe.
Az intézmények legtöbb esetben a költségvetési források bővítésére használják fel a költségtérítéses és tandíjas képzés bevételét. A Budapesti Műszaki és Gazdasági Egyetem az idén nyáron az évfolyam 20 százalékát költségtérítéses képzésre kívánta felvenni, az első fordulóban a keretet csupán félig sikerült feltölteni. Itt átlagosan 230 ezer forintot kell fizetni félévenként.
A bölcsész és a társadalomtudományi képzések olcsóbbak. A Debreceni Egyetem (DE) jogi karán 90 ezer forintba kerül egy félév. Az évfolyamok felét teszik ki a fizető hallgatók, az intézmény saját bevétele pedig a költségvetés egyötödét adja – mondta Szabó Béla egyetemi tanár. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem bölcsésztudományi karán szaktól függően 100–200 ezer forintot kóstál egy szemeszter, a hallgatói létszám 20 százalékát teszik ki a fizetős diákok. A gazdasági nappali képzés 200 ezer forint fölött mozog: a Modern Üzleti Tudományok Főiskolája 230 ezer forintot kér el a nappalisoktól és 130 ezret a levelezősöktől.
A Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetemen 175 ezer forintba kerül egy szemeszter. Az idegen nyelven folyó gazdasági oktatás félévenként 400 ezer forintba kerül az 1. és 2. éves hallgatóknak a magánkézben lévő Nemzetközi Üzleti Főiskola (International Business School) padjaiban. A 3. évfolyamon szakmai gyakorlaton vesznek részt a hallgatók, szerencsés esetben tanulmányi szerződést köthetnek foglalkoztatóikkal. Az intézmény egyébként megkönnyíti a jól tanulók helyzetét, a legkiválóbban teljesítő 10 százalék tandíját állja az iskola működtetője.
Szintén sokba kerül a művészeti oktatás, ahol a pénzhiány ellenére elenyésző a költségtérítéses hallgatók száma, elsődleges szempont a minőség és a tehetség. A Magyar Iparművészeti Egyetemen (MIE) 638 hallgató közül 92-en fizetnek képzésükért. A magyar állampolgárságú hallgatóknak szemeszterenként 300 ezer forintot, a külföldieknek havonta 450 dollárt kellene kiadni. Erre azonban kevés a példa – tudtuk meg a tanulmányi osztály munkatársától –, a határon túli magyarok ugyanis csak akkor jönnek, ha elnyerik az Oktatási Minisztérium (OM) ösztöndíját. Az orvosi pályára készülők még ennél is többet fizetnek. A Semmelweis Egyetem Általános Orvosi Karán mindössze öten vállalkoztak a félévente 1,136 milliós összeg megfizetésére, angol nyelven viszont 600, németül pedig 250 külföldi hallgatja a gyógyítás tudományát. Előbbiek 6700 dollárért, utóbbiak 5280 euróért egy félévben.
A tandíjak és költségtérítési díjak emelkedése a megkérdezett intézmények legtöbbjénél az inflációt követi. Az egyes évfolyamok ugyanazt az összeget fizetik végig 4-5 éven keresztül. A költségtérítéses hallgatók azonban nemcsak ezért nem hoznak olyan sokat a konyhára, mint az állami térítésben részesülők. A tanulmányi díjak mindenhol az állami normatíva alatt maradnak, és az így befolyt összeg 5 százalékát át kell adni az OM-nak. Az egyetemek nem tervezik a költségtérítéses helyek további bővítését.
Keret
Az idei felvételi jelentkezések azt mutatják, hogy némileg csökken a jogi pálya vonzereje, bár még mindig 2,54-szeres a túljelentkezés ebben a szakágban. A közgazdasági, informatikai, klasszikus bölcsész és kommunikáció szakok népszerűsége nőtt. Gazdálkodási tudományokat kétszer annyi diák szeretett volna hallgatni, mint amennyi bekerült, a bölcsészkarokon 2,65-szörös volt a túljelentkezés. A verseny az eddigiek szerint a művészeti szakágban volt a legnagyobb, csaknem négyszeres túljelentkezéssel.
