Eva-plusz néven új átalányadózásra tesz javaslatot a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK); az egyszerűsített vállalkozási adó (eva) továbbfejlesztett változata ugyanazokat az adónemeket (áfa, osztalékadó, társasági adó, cégautóadó) váltaná ki, mint már létező elődje, annyi különbséggel, hogy lehetővé tenné a költségek elszámolását, és magasabb, évi 30 millió forint bruttó (áfával növelt) árbevételi határt enged meg.
A nyilvántartás minimális lenne, kizárólag bevételi és kiadási számlák alapján vezetett napló határozná meg a fizetett adót - adta hírül tegnap az Üzleti 7 című hetilap. A Pénzügyminisztérium minden konstruktív javaslatra nyitott - közölte lapunkkal Csák Csongor helyettes szóvivő.
A kamara szerint elsősorban azon cégeknek nyújthat ez áttekinthető adózási formát, melyek méretüket tekintve az eva által megcélzott kis- és középvállalkozói kör tagjai, ám bizonyos feltételeknek nem felelnek meg. Ezek között is a leginkább jellemző, hogy éves árbevételük meghaladja az eva 15 millió forintos határát - ilyen cégek főleg a kereskedelemben, vendéglátásban működnek. További nehézséget jelentett, hogy a nagy anyagigényű tevékenységet végzőknek (termék-előállítás, javítás-szolgáltatás) nem kifizetődő az eva választása, mivel nem teszi lehetővé a költségek elszámolását.
A BKIK koncepciója szerint az éves bruttó árbevétel 18 százaléka lenne a számított adó, amit azonban az adózók tovább mérsékelhetnek a költségszámlákkal - de legfeljebb az árbevétel 8 százalékáig -, feltéve, hogy az éves bruttó bevételük legalább negyedét kitevő számlákkal rendelkeznek. Ezek a cégek a beszerzési számlák együttes bruttó értékének 12 százalékával csökkenthetik a fizetendő adót. A konstrukció úgy lett kitalálva, hogy a költségeit leíró cég tényleges adókulcsa megegyezik az eva 15 százalékos mértékével, ha bruttó árbevételének pont a negyedére rúgnak az elszámolható költségszámlái. Aki több számlát tud felmutatni, az értelemszerűen mérsékeltebb adóteher szerint fizet, ennyiben tehát rugalmasabb ez a rendszer, mint az eva. Két példán levezetve: a cég 30 millió forint bruttó árbevétel és annak negyedét kitevő 7,5 millió forint költség mellett 4,5 millió forint adót fizet, ami a 30 millió 15 százaléka. Ugyanígy 15 millió forint forgalom mellett a fizetendő adó 2,25 millió. Ha viszont nem gond a költségszámlák „korlátlan” beszerzése, akkor az első példa szerinti cég 2,4, a második pedig 1,2 millió forint adót, vagyis az árbevétel 8 százalékát fizeti.
Egyelőre nem tudni, hogy a pártok támogatják-e a BKIK elképzeléseit, a Fidesz és az MSZP szakértője még csak ismerkedik a javaslattal. Adószakértők mindenesetre arra hívják fel a figyelmet, hogy az eva feltételeiből kikövetkeztethető a PM szándéka - a mikroszintű, kis anyagköltségű, leginkább kényszerből létrehozott cégek adózásának egyszerűsítése -, s ebbe nem igazán illeszkedik a kamara javaslata.
