Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az adókoncepció eddig megismert részletei alapján az adózók egyre kevésbé lesznek érdekeltek jövedelmük összevont bevallásában - mondta lapunknak Zara László, az Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének elnöke. Az idei szja-tábla esetleges változatlansága mellett a különböző adókedvezmények megkurtítása az egyszerűbb adózási technikák - így az eva - felé terelhetik a vállalkozásokat. Az egyszerűsített adó ráadásul nemcsak a jövedelemadózás miatt lesz jövőre népszerűbb a cégek körében: más adónemek módosítása is szerepel a kormány tervei között, melyeket kivált az eva.
Az idén újonnan bevezetett adónem vonzerejét növelheti, hogy várhatóan megduplázzák a cégautóadót. Szintén nem érdektelen, hogy a Pénzügyminisztérium (PM) 20-ról 25 százalékra emelné a forrásadót: ebbe a körbe tartozik az osztalékadó is, így egyéb információk hiányában itt is adóteher-növekedéssel lehet számolni.
Az is az evázóknak kedvez, hogy a Gazdasági Minisztérium nem tudta keresztülverni a kormányon a társasági adó 18 százalékos kulcsának mérséklését 15 százalékra, így itt változatlan az adóterhelés.
Nem az evások malmára hajtja a vizet viszont az áfakulcsok változása. A felső kulcs ugyanis az idei 25 százalékról 23 százalékra csökken januártól, ami a NAPI Gazdaság számításai szerint évente átlag több mint 81 ezer forinttal rövidíti meg az evás vállalkozások adózott bevételét. Az APEH tájékoztatása szerint idén az első negyedévben a társas vállalkozások átlag 1,5 millió forint bevétel után fizettek előleget, ami az év egészében áfa nélkül 4,8 millió forint bevételt jelent, a 25 százalékos áfával az adóalap 6 millió forintra nő. A 15 százalékos adókulcs mellett az idei árbevétel után tehát 900 ezer forint adót kell megfizetni, vagyis a vállalkozásnál 5,1 millió forint marad. Jövőre 4,8 millió forintra, 23 százalékos áfakulcs mellett, 1,104 millió forint áfát tud kiszámlázni az evázó, vagyis az adóalap 5,904 millió forint lesz. Ez pedig 5,018 millió forint adó utáni bevételt eredményez. (Számításainkban azért nem tértünk ki a középső kulcs változásaira - 12-ről 15 százalékra -, mert az evázók jellemzően nem ebbe az áfakörbe tartoznak. A középső kulcsot alkalmazó kisebb cégek főleg a kereskedelemben tevékenykednek, ahol az árbevétel általában meghaladja az evaválasztás egyik kritériumának számító évi 15 millió forintot.)
A módosítások hatásairól szerettük volna a PM álláspontját is megtudni. A tárcánál annyit közöltek, hogy a kiváltott adónemek változása semmilyen formában nem érintik az evásokat. Megerősítették továbbá, hogy érdemben nem kívánnak hozzányúlni az evához, egyszerűsítő, pontosító és jogszabály-értelmezést javító módosítások azonban előfordulhatnak.
