Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Idén 904,3 milliárd forint lehet az államháztartás hiánya, ami a bruttó hazai termék (GDP) 4,8 százalékának felel meg - derül ki a tárca honlapján közzétett, az államháztartás idei folyamatait bemutató adatokból. A kiadások 1,9, a bevételek 1,4 százalékkal haladhatják meg a költségvetési előirányzatot. Még úgy is nagyobb mértékű újraelosztás valósul meg idén a tervezetthez képest, hogy a nominális bruttó hazai termék (GDP) meghaladja a 2003-as költségvetés készítésekor figyelembe vett értéket, 18 510 milliárd forinttal szemben a PM már 18 690 milliárddal számol. Ez csak a GDP-deflátor növekedését jelentheti, a reálbővülés ugyanis nemhogy a büdzsé készítésekor alapul vett 4,4 százalékot, de még a mostanában hangoztatott 3,5 százalékot sem éri el valószínűleg. Legalább 1 százalékpontnyi GDP, vagyis 186 milliárd forint kiesését kell eltüntetnie a deflátornak ahhoz, hogy a magasabb nominális értéket kapjuk. Barcza György, az ING bank Rt. elemzője ezt a bérkiáramlás ütemét nézve nem tartja lehetetlennek.
Tavalyhoz képest a nominális GDP 11-11,5 százalékkal növekedik a PM-prognózis szerint, ebből 3-3,5 százalékot tesz ki a reálnövekmény, a többi a deflátor. A várható éves átlagos fogyasztói árszínvonal-emelkedést eközben 5 százalék körül várják a szakértők.
A jövőre várható 20 000-20 250 milliárd forintos nominális GDP 8-8,5 százalékos növekedést jelent, ezen belül 3-3,5 százalékra kalkulálják a reálnövekményt, vagyis mérsékeltebb lesz a deflátor emelkedése. Barcza a jövő évi GDP-re vonatkozó kormányzati előrejelzéseket szintén reálisnak tartja.
Ami az idei költségvetést illeti, a hiány 577 milliárd helyett 623 milliárd forint lesz. A tervezettnél 6 milliárd forinttal fordítanak többet az agrártámogatásokra, 5 milliárddal növekszik a fogyasztói árkiegészítés, 38 milliárddal a lakástámogatásokra költött összeg. Főként a kismamaper folyományaként 58 milliárddal nő a családi, szociális célú kiadás. A gyenge forint miatt növekvő adósságszolgálati teher 37 milliárdot vesz ki a büdzséből. A számítások során nem számoltak a tartalékok megcsapolásával. A többi alrendszer közül az egészségbiztosításban a gyógyszerkassza 22 milliárdos túlcsordulását még fedezi a büdzsé, de a 9 milliárdos táppénzkiadási többlet fedezete nem látszik. Az alap deficitje a tervezett 277 milliárd forinttal szemben 310 milliárd lehet. A nyugdíjalap esetében a járandóságokra mindössze 7 milliárd forinttal nagyobb összeget szánnak a tervezethez képest. A novemberben esedékes újabb nyugdíjemelést ez nem fedezi, mint ahogy az egy hétre járó bónusz járandóság is több mint 30 milliárd forint kiadást jelent. A beszámoló egyébként ezzel csak jövőre számol, erről azonban még tart a politikai vita.
Az összegzés a helyi önkormányzatok esetében 2-3 milliárdos hiányt jelez. A központi költségvetés adósságállománya a GDP 55,4 százalékára rúghat idén. A PM szerint számításainak mindkét irányban van hibahatára, de az összes most látható kockázatot figyelembe veszi.
