Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A jövő évi költségvetési irányszámok szerint 10,5 milliárd forinttal kapna kevesebbet a felsőoktatás - hangzott el az érintett szakszervezetek sajtótájékoztatóján. Az elvonás bázisát az idei 3,37 milliárddal csökkentett költségvetés adja, tehát valójában 14 milliárdot jelent a tervezett mérséklés. Az összeg körülbelül megegyezik a 2002. őszi 50 százalékos béremelés költségeivel. Míg az idei elvonást az intézmények zöme kigazdálkodja a dologi kiadásokból, addig a jövő évi csökkentés a személyi költségeket is érinteni fogja - véli Mayer György, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének (FDSZ) titkára.
Az 10 százalékos elvonás nehezen lenne összeegyeztethető a felsőoktatási finanszírozás tervezett új szisztémájával (NAPI Gazdaság, július 24., 1-3. oldal). Eszerint 2004 szeptemberében kísérleti, egy évvel később végleges jelleggel a jelenlegi fenntartási és képzési normatíva helyett bevezetnék a különálló képzési, intézményfenntartási és kutatási normatívákat.
A felsőoktatási intézményeket privatizálnák a reformot előkészítő munkaanyag szerzői. A magánosítás összesen 70 ezer közalkalmazottat érinthet. A munkaanyag szerint a jövőben határozott időre kötnének munkaszerződést az intézményvezetők, valamint felvetődik a koncepcióban a tandíj bevezetése is. Konkrétan nem szerepel a tandíj visszaállítása a szövegben, de a magánosítás nem oldható meg nélküle - hangsúlyozta Mayer. Gyimes László, a Művészeti Szakszervezetek Szövetségének elnöke hozzátette, hogy a határozott időre szóló munkaszerződés ötlete ellentétben áll az európai uniós gyakorlatnak megfelelően módosított munka törvénykönyvvel.
A július 15-én társadalmi vitára bocsátott munkaanyagot Dinya László egyetemi tanár vezetésével egy reformbizottság dolgozta ki. A koncepciót hivatalosan sem az Oktatási Minisztérium, sem a kormány nem tekinti sajátjának.
