Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Böröcz Petra
Az Oktatási Minisztérium 2004 szeptemberétől – kísérleti jelleggel – új finanszírozási rendszert indít a felsőoktatásban – tudta meg a NAPI Gazdaság Mang Béla felsőoktatási helyettes államtitkártól. A módosított szisztémát 2005 szeptemberétől vezetnék be. A jelenlegi képzési és fenntartási normatíva helyett három elkülönített normatíva lenne: kutatási, létesítményfenntartási és képzési. A normatívák kialakításánál a gyakorlati oktatás, az egészségügyi, művészeti képzés és a minőség kap a jelenleginél nagyobb hangsúlyt. A koncepcióban a minőség (kutatási normatíva) új elem az eddigiekhez képest.
A felsőoktatási intézmények idén a tavalyihoz hasonló arányban vettek fel költségtérítéses hallgatókat. A tandíj ezekben az esetekben az állami normatíva alatt marad, de így is jelentősen hozzájárul a saját bevételekhez. Országos szinten a tandíjas hallgatók aránya 48 százalék. Az ELTE bölcsészkarán 20 százalék alatt marad a fizetősök aránya, a Budapesti Műszaki és Gazdasági Egyetemen (BMGE) a 20 százalékos cél helyett csupán az összhallgatói létszám 10 százalékáig sikerült idén feltölteni a keretet. A Közgáz 175 ezer, az ELTE BTK 100-200 ezer, a BMGE pedig 230 ezer forintot kér el egy félévért. Az összeg 5 százaléka az OM-hez kerül, csakúgy, mit az idegen nyelvű képzés esetében. A közepes árfekvés itt 2700–4000 euró félévenként. A BMGE 500, a Közgáz 200–220 diákot oktat idegen nyelvű képzésben.
Idén 160 ezer jelentkezőből 105 ezer fő jutott be felsőoktatási intézménybe. 52 százalékuk állami finanszírozásos, 48 százalékuk költségtérítéses rendszerben kezdheti meg tanulmányait. Demográfiai okok miatt a jelentkezők száma 5 ezerrel csökkent tavalyhoz képest, a felvettek pedig az Oktatási Minisztérium adatai szerint négyezerrel vannak kevesebben. Az államilag finanszírozott keret 12–15 százaléka maradt üres. Emellett az 5500-ból 2500 férőhely betöltetlen a felsőfokú szakképzésben, e helyekre pótfelvételit hirdetnek. A 72 pontos minimális ponthatár miatt maradt ennyi hely szabadon – mondta Mang Béla, felsőoktatási helyettes államtitkár.
A tárca szeretné átterelni az egyetemi szintű felsőoktatásba jelentkezők egy részét a felsőfokú szakképzésbe, ezért jövőre valószínűleg külön szabályozzák a felvételi kritériumokat. A gazdaság szereplői ugyanis igényt tartanának a szakképzésből kikerülő, komoly gyakorlati képzésben részesülő pályakezdőkre. A General Electric például 3100 szakképzésben végzett hallgató foglalkoztatását vállalja a jövőben – mondta lapunknak Mang. Az OM jelenleg további partnerintézményeket keres a programhoz.
A munkaerőpiac tendenciáit tükrözik a jelentkezők preferenciái is. Változatlanul a művészképzésben a legnagyobb a túljelentkezés, míg a jogra jelentkezők száma idén 20 százalékkal csökkent. A klasszikus bölcsész szakok iránti érdeklődés növekedett, míg a jelentkezők 30 százaléka a közgazdasági pályát választotta volna.
