ä Baka Zoltán
A jövő évi költségvetésben külön figyelmet kell fordítani arra, hogy az EU-csatlakozás után kellő önerő híján az önkormányzatok nem lesznek képesek eredményesen szerepelni a különböző uniós támogatási pályázatokon - mondta a NAPI Gazdaságnak Zongor Gábor, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének főtitkára. Szerinte 60-70 milliárd forint saját erőt kellene jövőre felmutatniuk a településeknek, amelyhez az államnak forrást kellene biztosítania. Nem tartja megfelelőnek, hogy a közalkalmazotti béremelések finanszírozására szűkös forrásokból gazdálkodó kormányzati alapot (bérhiki) hoztak létre, ráadásul az igényléshez nehezen teljesíthető feltételeket szabtak. Zongor szerint a nyugdíjasok fogyasztói kosarának mintájára önkormányzati kosarat is létre kellene hozni, abban ugyanis nagyobb súllyal szerepelnének a közműszolgáltatások, amelyek ára emelkedik.
folytatás a 3. oldalon ä
ä folytatás az 1. oldalról
Az önkormányzati rendszer átalakítását tartja az egyik legsürgetőbb feladatnak a kisebbik kormánypárt elnöke, Kuncze Gábor is. Lapunknak elmondta, hogy az önkormányzatoknál a kistérségi, regionális szerveződéseknek kell nagyobb teret kapniuk. Szerinte a Belügyminisztérium utóbbi tárgyban készült koncepciója elfogadható az SZDSZ számára. Már jövőre fontosnak tartja egy ösztönzőrendszer beépítését az önkormányzati finanszírozásba a közös feladatmegoldások serkentésére, a térségközpontos támogatási rendszer kialakítására. Többletforrást jelenthetne szerinte például az szja településeknél maradó részének növelése. Azt viszont csak többéves programban tartja megvalósíthatónak, hogy bővüljön az önkormányzatok által szedett adók aránya a teljes költségvetésükön belül, amihez az államtól átvállalt feladatok társulhatnak.
Az elnök más ügyeket érintően elmondta, hogy a már törvényben rögzített jövő évi szja-tábla miatt kieső 153 milliárd forintnyi forrás felkutatása a költségvetés egészére - így az SZDSZ-es és szocialista minisztériumokra egyaránt - kiterjedő vizsgálatot igényel. Kérdésünkre kifejtette, hogy a vizsgálatok érinthetik az adórendszer más - többek között a most bejelentett tervekben szereplő - elemeit is. Szerinte a kiadási oldalon is van mozgástér, de a fő csapásirányt a nagy ellátórendszerek átalakítása jelenti: a szociálpolitikában a rászorultság elvének kell fokozatosan érvényesülnie, az egészségügyben a nyugdíjrendszer mintájára a kötelező magánbiztosítóknak mint harmadik pillérnek kell szerepet kapniuk a társadalombiztosítás és az önkéntes pénztárak mellett.
A Magyar Szocialista Párt (MSZP) jóval óvatosabban fogalmaz a jövő évi szja-táblát illetően, mint az SZDSZ, a szocialisták mindenesetre jelezték, hogy az adókoncepcióról velük sem egyeztetett a Pénzügyminisztérium. Tegnapi sajtótájékoztatójukon újragondolásra javasolták egyebek mellett a lakásépítésekhez kapcsolódó szja-kedvezmények megszüntetését, illetve egyes termékek és szolgáltatások (gyógyszer, gyermekneveléshez kapcsolódó áruk, energia) magasabb áfakörbe kerülését. A kedvezmények esetében az MSZP inkább Csabai Lászlóné lakásügyi kormánybiztos javaslatát támogatja, mely szerint a fiatalok 3-5 évig élhetnének az évi 240 ezer forintban maximált adóleírás lehetőségével - mondta lapunknak Juhász Gábor, az MSZP frakcióvezető-helyettese. A párt eltökélt abban, hogy a minimálbér adómentességét meg kell őrizni. Elhangzott továbbá, hogy a nyugdíjasoknak mindenképpen, a közszférában dolgozóknak pedig lehetőség szerint még az idén meg kell kapniuk a 13. hónapra (a nyugdíjasok esetében egy hétre) jutó járandóságaikat.
