A következő három évben összesen 1200-1500 milliárd forint értékű fejlesztési beruházás valósulhat meg az erre az időszakra eső 3,5 milliárd euró közösségi támogatás segítségével. A Strukturális és a Kohéziós Alapokból 800 milliárd forintot lehet felhasználni, ehhez társul 400-500 milliárd forint állami hozzájárulás, a többi pedig magánberuházás. A támogatásokról szóló szerződéseket a 2004-2006-os időszakban írják alá, a projektek megvalósítása 2008-ig terjedhet. Ma veszi kezdetét a Nemzeti Fejlesztési Terv alapján a közösségi támogatások jogi és pénzügyi alapjait meghatározó tárgyalássorozat. Az úgynevezett KTK (Közösségi Támogatási Keret) szerződést év végére véglegesíti az Európai Bizottság, illetve a Nemzeti Fejlesztési Terv és EU-támogatások Hivatala. A KTK szerződés magában foglalja, hogy milyen projektek, pályázatok, milyen feltételekkel és konstrukcióban kaphatnak uniós, illetve hazai támogatást a 2004-2006-os költségvetési években. A tárgyalásokat magyar részről Veress József, a hivatal főtanácsadója vezeti.
Mind a Strukturális, mind a Kohéziós Alaphoz az ősszel elfogadott Nemzeti Fejlesztési Tervben meghatározott prioritások alapján lehet pályázatokat benyújtani. A Kohéziós Alap olyan projekteket finanszíroz, amelyek szerepelnek az alap stratégiájában. A dokumentum első változatát már elkészítették az érintett minisztériumok. Olyan beruházások szerepelnek benne, mint a Budapest-Székesfehérvár vasútvonal vagy a budapesti szennyvíztisztítók felújítása.
Az Európai Pályázat Előkészítő Alaphoz beérkezett háromezer egyszerűsített pályázatból 600-700 ötletet választanak ki, amelyeket a szakkonzorciumok EU-konform pályázati anyaggá fejlesztenek. A szóban forgó pályázatok döntő része számíthat a Strukturális Alapból történő támogatás elnyerésére.
