Az új, 5 százalékos adókulccsal Magyarország az uniós átlag (6,2 százalék) alá kerül – amennyiben az Országgyűlés megszavazza a módosítást. Az árak növekedésének visszafogását, a kiadói alkalmazotti bérek, valamint a szerzői honoráriumok emelkedését várja az áfa csökkenésétől Kocsis András, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének alelnöke. A kiadók arra tartják elegendőnek a változtatást, hogy jövőre ne emeljék áraikat. Normális esetben az inflációnak megfelelő, 5 százalékos áremeléssel kalkulálnak a könyvkiadók. A KSH szerint az előző évben a könyvek drágulásának mértéke 2,5 százalék körül mozgott. Azoknál a kiadóknál tehát, ahol eleve nem terveznek inflációt követő áremelést, nagyobb összeg marad, ha az idei szinten tartják áraikat.
Az áfaszabályok módosítása a tankönyvek 10 százalékos drágulásához is vezethet, mivel a tankönyvek után eddig nem kellett forgalmi adót fizetni. Menyhártné Hámori Andrea, a Műszaki Könyvkiadó (MK) üzletági igazgatója 5 százalékos inflációt követő és 5 százalékos forgalmi adót kompenzáló áremelésre számít. A tankönyvek árait az Oktatási Minisztériumnak jóvá kell hagyni, az elmúlt években 5 százalékos növelést engedélyezett a tárca. A tankönyvek a piac negyedét teszik ki, így átlagosan az inflációtól elmaradó drágulással lehet számolni. A könyvek árát nagyrészt a műszaki költségek, a papír és a nyomás ára határozza meg. A kiadók általában 8 és 4 százalék közötti haszonkulccsal dolgoznak, a kereskedők erre 50–70 százalékot tesznek rá Menyhártné szerint.
A piac nem számít átstrukturálódásra, Kocsis az intézkedéstől a pedagógus könyvvásárlók visszahódítását várja. A költségvetés 3,5 milliárd forinttal lesz szegényebb jövőre, bár a becsült értéket mérsékelheti, ha sikerül növelni az eladott könyvek számát.
