Növelni tudja részesedését Magyarország a nyugat-európai piacokon az Európai Unió gyenge növekedési kilátásai ellenére is. Ezt jelzi az exporteladások 8,3 százalékos bővülése. A tartós fogyasztási cikkek exportértékesítése 50 százalékkal, a járműgyártás rendelésállománya 140, a vegyianyag-termelésé 60 százalékkal nőtt. A belső értékesítés élénkülésének köszönhető, hogy a fafeldolgozás termelése 18 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakának adatát. A járműgyártás 13,6, a villamos gépek és műszerek gyártása 11,4, a fémalapanyag és fémfeldolgozási termékek gyártása pedig 10,9 százalékkal nőtt. Csökkent az élelmiszer-, ital- és dohánygyártás 4,3 százalékkal, a gépek és berendezések gyártása 9,2 százalékkal, valamint a bőrtermék- és lábbeligyártás 15,3 százalékkal. Hosszú távon csak a márkázott termékek terén maradhat meg Magyarország versenyképessége a ruházati és cipőpiacon az alacsony bérköltséggel bíró távol-keleti konkurensekkel szemben - vélik elemzők.
Az exportértékesítés növekedése nagyrészt az ipari vámszabad területen működő exportorientált vállalatoknak köszönhető, elemzők szerint tehát Magyarország még mindig elég vonzó a külföldi termelők számára. Az ipari termelés növekedéséről tanúskodó mutatókat azonban óvatosan értékelnék pozitívan. Szerintük csak a második negyedévre vonatkozó GDP-adat, vagyis a hozzáadott érték ismeretében lehet eldönteni, hogy mit is jelent a 4,7 százalékos növekedés. A viszonylag jó exportértékesítési eredményt beárnyékolja az import növekvő volumene. A belső kereslet részben a külföldi fogyasztási termékek behozatalát serkenti. A viszonylag erősen emelkedő belső fogyasztás mellett a pozitív várakozásokkal rendelkező vállalati szektor beruházásai is növelik az ipari termékek importja iránti keresletet.
