Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Júniusban tovább nőtt az egészségbiztosítási alap hiánya, az előlegek levonása nélkül a deficit eléri az éves terv 64 százalékát. Az elszaladó hiányért elsősorban a gyógyszerkassza és a pénzbeli kifizetések növekedése okolható.
A bevételi oldalon is elmaradás mutatkozik. Úgy tudjuk, a munkáltatói és egyéni járulékokból 7 milliárd forinttal kevesebb érkezett be a havi bontású tervekhez képest. A szakértők emiatt nem aggódnak, a járulékbevételekből ugyanis az év második felében rendszerint nagyobb összeg folyik be, mint az elsőben. Mindenesetre említésre méltó, hogy a költségvetés tervezésekor figyelembe vett bérkiáramlási ütemet meghaladó bérnövekedés mellett sem teljesült a hathavi bevételi terv.
A kiadási oldalon a gyógyszerár-támogatásokra múlt hét péntekig 133,4 milliárd forintot fordítottak, ami az éves keret több mint 61 százaléka. A korábban folyósított előlegek nélkül is eléri a 130 milliárdot a költés. A kormány a kassza tarthatósága érdekében jövő februárra halasztotta a gyártókkal kötött hároméves megállapodás alapján most júliusban esedékes áremelést, egyben új finanszírozási rendszert léptetne életbe augusztustól, ami a havi bontásban meghatározott értékesítési limit túllépése esetén a támogatás 20 százalékának visszatartásával szankcionálna. A gyártók szerint ezt kollektívan tenné a kormány, ezért piacellenes lépésnek tartják a tervet. Megfigyelők szerint ez oda vezetne, hogy a patikusok a termelői ár 80 százalékán vennék át a készítményeket, s az utólag leutalt támogatást visszaosztanák a többi piaci szereplőnek. A gyártók lapunk által megkérdezett képviselői mindenesetre úgy nyilatkoztak, hogy az általában egy évre szóló magánjogi szerződéseiknek megfelelően változatlan áron fogják szállítani termékeiket a nagykereskedőknek. A különbözet miatt ez akár áruhiányhoz is vezethet a patikákban. A tervezett intézkedések megvalósíthatóságát kétségbe vonók szerint a mintegy 240 milliárd forintra bővített gyógyszerkassza sem lesz elegendő a kiadások fedezésére.
Az egészségbiztosítási büdzsé másik érzékeny pontja a pénzbeli - ezen belül is kiemelten a táppénz - ellátások finanszírozása, melyre idén várhatóan legalább 10 milliárd forinttal többet kell költeni a tervezettnél. A gyógyszerkasszával ellentétben ennek feltöltésére nem kapott ígéretet az alap a központi költségvetéstől. Számítások szerint akár a 300 milliárd forintot is elérheti a tényleges deficit.
