Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Könnyen lehet, hogy a 10 milliárdos kormányzati gyorssegélyből nagyon kevés - tízezer forintnál kevesebb - jut egy-egy hektárra a rendkívül súlyos aszály miatt. Magyarországon ugyanis csak a kalászos gabonát 1,7-1,8 millió hektárról takarítják be, s szakértők szerint a terület 70 százaléka - 1-1,1 millió hektár - károsult 30 százaléknál nagyobb mértékben. Így csak a kalászos gabonákkal számolva alig 10 ezer forint jutna hektáronként a gazdálkodóknak, ez esetben viszont más szakágazatok nem kaphatnának. Velük is számolva pedig a hektáronkénti juttatás tovább csökken.
A kormány ugyanis úgy döntött, hogy összesen 60 milliárd forint segítséget ad a 2003. évi elemi károk enyhítésére a mezőgazdasági termelőknek. Ebből csak 10 milliárd forint a - költségvetésben kigazdálkodásra váró - vissza nem térítendő támogatás azoknak, akiknél a kár mértéke nagyobb, mint 30 százalék. Azonnali gyorssegélyként hektáronként 3 ezer forintot kapnak a gazdálkodók, ezt egészítik majd ki a végleges kárfelmérés után. A harminc százalékot meghaladó terméskiesés után legfeljebb további 30 százalékos kiesést kompenzál az állam. A további 50 milliárdhoz egyéves türelmi idővel, ötéves futamidejű kedvezményes hitel formájában, 60 százalékos készfizető állami kezességvállalás és 70 százalékos kamattámogatás mellett juthatnak hozzá a 20 százaléknál nagyobb hozamkiesést szenvedett gazdálkodók.
A hitel felső határa gazdálkodónként az igazolt hozamkiesés 20 százalékát meghaladó terméskiesés forintban meghatározott összege, legfeljebb azonban 250 millió forint lehet.
Idén a kalászosok aratása a száraz, forró időjárás miatt minden idők egyik legkorábbi időpontjában, június 14-én kezdődött. Őszi árpát az agrártárca legfrissebb felmérése szerint eddig 158 ezer hektárról, 410 ezer tonnát takarítottak be, ami hektáronként 2,5 tonnás átlag. Őszi búzából 284 ezer hektárnyit vágtak le, 2,6 tonnás hektáronkénti átlag mellett. A terméseredmények eltérőek, az országos átlag a hatvanas évek végéhez hasonló. A napraforgó állapota a legkedvezőbb, ám a növény hiába tűri jól a szárazságot, rendkívül fontos lenne a következő napokban e kultúrákra is a csapadék. A kukorica igen eltérően fejlett, a gyenge, zömében tavaszi szántás után előkészített talajokon azonban a 30-50 centiméteres növények „furulyáznak”, sorsuk kérdéses.
A forró, aszályos időjárás a kertészeti kultúráknak sem kedvez, az öntözetlen területeken idén nem is lehet eredményt elérni, az öntözötteken a termésátlagok 25-50 százalékkal alacsonyabbak az átlagnál. A zöldborsót betakarították, a hektáronkénti termésátlag 3 tonna körüli, a korábbi évekének 70-75 százaléka. Az aszály gátolja a vöröshagyma fejlődését is. A meggyszüret a végéhez közeledik, közepes a termés, az átvételi ár az induló 130 forintról 200 forint fölé emelkedett kilogrammonként. Az öntözetlen málnaültetvényekben a kevés termés is „megsült”, a legtöbb helyen a többéves átlag 30-40 százalékát takarították be. Az átvételi ár minőségtől függően kilogrammonként 200-280 forint körüli. Alacsonyak a piros- és feketeribiszke-hozamok is, ezt jelzik a kilogrammonkénti 110-150 forint közötti átvételi árak is.
