Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Két év múlva indul a romák befogadásának évtizede elnevezésű program, amelynek célja a romaszegénység enyhítése, a romák integrálása, iskoláztatási és elhelyezkedési lehetőségeik, egészségügyi ellátásuk és lakáskörülményeik javítása - jelentették be A romák a bővülő Európában címmel rendezett budapesti konferencián. - Személyes elkötelezettséget érzek eme kezdeményezések életre hívására - mondta Medgyessy Péter kormányfő, aki azt is hozzátette, hogy a kormányok felelőssége vitathatatlan, de nem kizárólagos és a civil szervezetekre is jelentős feladat hárul. A magyar miniszterelnök a kultúra, az oktatás, a szakképzés és az egészségügy területén ígér konkrét programokat, a kormányzati tervek között szerepel az is, hogy az országot felkészítsék a külső források fogadására. A kormányon belüli koordinációt Lévai Katalin esélyegyenlőségi tárca nélküli miniszter végzi.
Az ENSZ Fejlesztési Programjának a romák kelet-közép-európai helyzetéről szóló jelentése arra figyelmezteti a régió kormányait, hogy a romák társadalmi integrációjának halogatásával egyre csökken a sikeres csatlakozás esélye. A romák kirekesztettsége komoly többletköltségeket ró a társadalmakra, kezdve a biztonsági kiadásokon, a politikai szélsőségességért fizetendő áron át a szociális háló emelkedő költségéig. A régióban megkérdezett romáknak átlagosan 40 százaléka munkanélküli. Ez az arány Magyarországon 42 százalék. A rangsort Szlovákia vezeti 64 százalékkal és Románia zárja 24 százalékkal, ahol a viszonylag jó eredmény mögött a feketegazdaság túlburjánzása áll: a dolgozó romák 80 százaléka talál munkát az árnyékgazdaságban.
A roma családok a térség szegényei között is a legszegényebbek. Húsz százalékuk marad éhes havonta egy-két napon, 15 százalékuk állandó éhínséggel küzd. Szlovákiában a családok jövedelmének 70 százalékát állami juttatás teszi ki. Magyarországon ez az arány 60 százalék, a formális szektorból a jövedelem 25, az informális szférából 15 százaléka származik.
