Tíz nap múlva 25 százalékos áfa megfizetésére lesznek kötelezve azok a nyelviskolák, amelyek a Felnőttképzési Akkreditációs Program keretében nem akkreditáltatták programjaikat. Az állam két módon támogatja a nyelvoktatást: az intézményi akkreditáción átesett iskolákban tanulók a tanfolyam 30 százalékát, de évente legfeljebb 60 ezer forintot visszaigényelhetnek a személyi jövedelemadóból, míg az akkreditált kurzusok továbbra is áfamentesek lesznek. Mivel az akkreditáció elnyerésére még pár hónapot várni kell - hiszen késett a feltételek kihirdetése -, lesz egy olyan periódus, amikor az egyes kurzusdíjakat áfával terhelten kell meghirdetni.
Miután a nyár nem kiemelt szezon a nyelviskolák számára, az áremelkedés legkorábban az őszi kurzuskezdésekor okozhat forgalomcsökkenést. Az akkreditált kurzussal rendelkező nyelviskolák is kénytelenek lesznek árat emelni, mivel legtöbben alvállalkozókkal végeztetik az oktatást, és a tanárok a továbbiakban nem tartoznak az áfamentes kategóriába. A későbbiekben további problémát okozhat, hogy a programakkreditációval nem rendelkező, főként kisebb nyelviskolák esetleg a minőség csökkentésével kívánják megállni helyüket az árversenyben.
A szövetkezeti törvény módosítása nyomán július elsejétől tilos a szövetkezeti tagokat nyilvános felhívás, hirdetés útján gyűjteni. A célzatosan az ingatlanbefektetési szövetkezetek tevékenységének visszaszorítására irányuló módosítás megtiltja a társaságok számára, hogy a tagi kölcsön igénybevételének feltételeit, a kölcsön után a tagnak járó hozam mértékét nyilvánosan közzétegyék. A szabály alapján az ingatlanszövetkezeti toborzóirodák kirakataiból, ügyfélteréből is el kell tűnniük a figyelemfelhívó tábláknak, plakátoknak. Az ingatlanszövetkezetek képviselői korábban jelezték, hogy jogi úton lépnek fel a szerintük diszkriminatív szabályozás ellen, ám emellett elkezdték a nyilvánosságot kerülő tagtoborzási módszerek kidolgozását is.
A hétfőn elfogadott kórháztörvény is július elsejétől lép hatályba. Eszerint az állam vagy az önkormányzat vállalkozássá alakíthatja az általa üzemeltetett egészségügyi intézményt. Így magán- és jogi személyek készpénz fizetése ellenében, nyilvános pályázaton 49 százalékos részesedést szerezhetnek - tőkeemelés nyomán - az intézményben. A többségi tulajdon továbbra is a jelenlegi tulajdonosnál marad, ráadásul a pályázóknak nagyon szigorú kritériumoknak kell megfelelniük: öt évre szóló fejlesztési tervet kell bemutatni, valamint letétbe kell helyezni a kórház havi működéséhez elegendő összeget. Ezentúl csak kétféle megállapodás lehetséges: ellátási és közreműködési szerződés. Nem lehet alvállalkozóként, illetve önálló üzemeltetőként részt venni a kórházak működtetésében. Így nincs rá mód, hogy csak a jövedelmező tevékenységeket mazsolázza ki egy vállalkozás.
A munka törvénykönyve szintén júliustól módosul. A leginkább félt változás a kényszervállalkozókat foglalkoztató cégek ellenőrzése. A munkaügyi tárca bejelentése szerint azonban a munkaügyi ellenőrök az első hat hónapban nem bírságolnak, ha a társaságok hajlandók átminősíteni a kifogásolt szerződéseket. A maximum hatmillió forintig terjedő munkaügyi bírsággal csak azokat a munkaadókat sújtják, akiket az utóellenőrzés során azon kapnak, hogy a felszólítás ellenére sem alakították át munkaviszonnyá ezeket. Az APEH azonban nem ad haladékot, bár nem tervezi az ellenőrzések szigorítását sem, és célvizsgálatokat sem tart e témában.
Szintén a jövő hónapban indul az álláskeresést ösztönző támogatás. Az új ellátás célja, hogy a munkanélküli-járadékot kimerítő állástalanokat érdekeltté tegyék a további aktív álláskeresésben. A fix összegű ellátás az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 85 százalékával egyezik meg - 18 530 forint -, folyósítási ideje 180 nap, 45 év felettiek esetében pedig 270 nap. E támogatással a munkanélkülieket ellátó rendszer háromfokozatúra bővül, s még ebben az évben 35-40 ezer ember juthat pénzhez.
Tovább nő a köztisztviselők keresete, mivel megkapják az új illetményszorzók utolsó, 30 százalékos emelését. A növelés most csak kis részben érinti a fegyveres testületek dolgozóit - ők már 2002 januárjában teljes egészében megkapták ezt -, az utolsó harmadot most a civileknek fizeti ki az állam. Néhány más juttatás révén emelkednek egyes fegyveres testületeknél az illetményekhez kötődő kifizetések: bevezetik a nemzetbiztonsági szolgálatoknál a veszélyességi pótlékot, a helyi rendőrkapitányságoknál, határőrszervezeteknél dolgozók pedig külön illetménykiegészítést kapnak.
Júliustól a fegyveres testületekre is kiterjesztik a köztisztviselői lakáskedvezményt. Az állam ugyanis a közszolgák lakáshiteleire kezességet vállal. A mostani módosítás bezár egy spekulációs kiskaput: a jövőben egyszerre csak egy lakásra ad kezességet az állam, igaz, a hitel nagyságát nem korlátozzák a méltányolható lakásméretre.
