Az élelmiszer-biztonságot veszélyeztető szennyező, fertőző anyagok 70 százaléka az élelmiszerrel, 20 százaléka az itallal, a fennmaradó 10 százalék pedig a levegőből jut az emberi szervezetbe. A közelmúltban létrejött Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal a közforgalomba kerülő élelmiszereket nemcsak a piacon, illetve az előállítás (gyártás) helyszínén vizsgálja, ellenőrzi, hanem a teljes folyamatról tájékozódik és tájékoztat, feltárja és értékeli az élelmiszerekkel kapcsolatos kockázatokat és javaslatot tesz ezek csökkentésére, elhárítására - hívta fel a figyelmet az agrártárca.
Az élelmiszer-biztonság egyik fontos eleme a „farmtól a fogyasztóig” program. Ennek teljessé tétele érdekében a kormányzat szándéka szerint a jövőben a most már mindenütt megtalálható vonalkódot töltik fel az áru eredetére vonatkozó minden információval. Az élelmiszer-kereskedelemben ugyanis a vonalkódban rejlő információs lehetőség alig néhány százalékát használják csak ki. Amennyiben azonban a termelés az EU-ban előírt szabályok szerint történik majd - s az erről nyilvánossá tehető adatokkal „feltöltik” a vonalkódot -, akkor az intelligens pénztárgépek vagy a helyi kódolvasók segítségével az élelmiszerlánc minden láncszeme megismerhető lesz.
Az uniós tagállamokban több különböző funkciójú és szerkezetű élelmiszer-biztonsági hivatal, hatóság, ügynökség, iroda is működik, ezek valószínűleg átalakulnak és egységes rendszert alkotnak majd. A Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal mindenesetre nem kíván „szuperhatóság” lenni - ígéri a tárca -, csupán a hatóságok munkájának egységes koordinációját kell ellátnia, hogy a magyar kormány, illetve később az EU kormányszerve, az európai bizottság felé egységes véleményt közöljön.
