Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A miniszterelnök várakozása mindenesetre azt jelzi, hogy a kormány vagy nem számol a nyugat-európai konjunktúra beindulásával az idén, vagy az idei növekedési kilátások tűnnek még az eddigieknél is rosszabbnak. Abban a kérdésben már konszenzusra jutott a piac és a gazdaságpolitikusok, hogy 2003-ban 3,5 százaléknál nagyobb növekedésre kevés a remény. A jövő évi 3-4 százalék felső értékének eléréséhez tehát arra lenne szükség, hogy beinduljon a fő exportpiacnak számító Európai Unió gazdasága.
A középtávú gazdaságpolitikai programban - amelyhez a legutóbbi nyilatkozatok szerint igyekszik visszatérni a kormány - a következő évre 4,5-5 százalékos GDP-növekedés szerepel, ami mellett 3 százalékra szorítható le az államháztartás hiánya. Idén 4,5 százalék a deficitcél, a piaci várakozások azonban 5 százaléknál magasabb hiányról szólnak. Egy szóval a költségvetésen belül komoly kiadáscsökkentésnek kellene történnie ahhoz, hogy a mérsékeltebb növekedési pálya mellett a magyar gazdaság közelebb kerüljön az áhított eurózóna-tagsághoz.
Az MSZP elnöksége a munkahelyteremtést, az infrastruktúra-fejlesztést és az önkormányzatok megsegítését tartja kulcsfontosságúnak a jövő évi büdzsé összeállítása során. Az Origo tudósítása szerint Kovács László pártelnök azt mondta, hogy 2004 a takarékosság és erőgyűjtés éve lesz. Medgyessy Péter a vidéki munkahelyteremtést emelte ki. A tervezett útépítések kapcsán elmondta, hogy a kormány mindent megtesz az erre a célra szolgáló brüsszeli pénzek felhasználásáért. A miniszterelnök azt ígérte, hogy fokozatosan átalakítják a nagy állami pénzelosztó rendszereket.
