Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A közép-európai régió több országában is az elvonások egyszerűsítésére, egykulcsos adórendszerek kialakítására törekednek a kormányok. Bár a befektetők döntéseiben a jövedelemadózás alakulásának csekélyebb súlya van, mint a társaságok tevékenységét érintő elvonásoknak, szakértők szerint Magyarország hátrányba kerülhet a régiós adóversenyben. Ennek elkerüléséhez azonban leginkább az önkormányzati adórendszer átalakítására volna szükség.
A szlovák kormány már korábban bejelentette, hogy a jövő évtől egy kulcsot alkalmaznak mind a jövedelem, mind a hozzáadott érték adóztatásakor. A mérték ráadásul mindkét esetben 19 százalék, ami tovább javítja az áttekinthetőséget.
A lengyel kormányfő a napokban megszellőztette, hogy - állítólag - 18 százalékos kulccsal adóztatnák meg a jövőben a jövedelmeket, bár a tegnap nyilvánosságra hozott költségvetési terveikben ez már nem szerepel.
Csökkentenék viszont a társasági adókulcsot, mégpedig 19 százalékra. Szintúgy az adórendszere letisztulásáról hozott döntést korábban az ukrán és az orosz kormány.
A befektetőket leginkább érintő társasági adóban a magyarországi 18 százalékos kulcs mérsékelt a régióban. A tényleges, kedvezményeket is figyelembe vevő, 10 százalék körüli adóteher pedig kifejezetten alacsonynak számít. (Az utóbbi időben a környező országokban 20-30 százalék közé csökkentek az adókulcsok a korábbi 40 százalékról, és további mérséklést helyeztek kilátásba a kormányok.) Az EU-csatlakozás miatt azonban a kedvezményeket csak egy jól behatárolható körben kaphatják majd meg a vállalkozások, így arra lehet számítani, hogy a tényleges magyar adóterhelés közelebb kerül a névleges adókulcshoz, ami csökkenti az adóelőnyt.
Kritikus pont a helyi iparűzési adó, Erdős Gabriella, a PricewaterhouseCoopers (PwC) tanácsadó cégtársa szerint a magyar iparűzési adóhoz hasonló nagyságrendű helyi adó nem található a régióban. A lengyeleknél és a szlovákoknál például a helyi adók körében nem szerepel ilyen jellegű elvonás. A szakértő egyes becslésekre utalva arról tájékoztatott, hogy a helyi adó a társasági adóval együtt 30 százalék fölötti jövedelemadó-terhet jelent egy átlagos magyar társaságnak. Bár az elvonás mértéke az előbbi esetében legfeljebb 2 százalék, azt nem a nyereségre, hanem az anyagköltséggel csökkentett árbevételre vetítik ki, így az adómértékek közti különbségnél jóval csekélyebb az eltérés a tényleges bevételekben. Míg a gazdálkodók társasági adójából tavaly 364 milliárd forint nettó bevétele származott a költségvetésnek, a helyi önkormányzatokhoz iparűzési adóból 240 milliárd forint körüli összeg folyt be.
A cégek számára tehát az iparűzési adó megreformálása sürgős. Hírek szerint a Pénzügyminisztérium változásokat tervez ezen a területen, ennek egyik lehetséges iránya, hogy ne az árbevételre, hanem az eredményre vetítsék ki az adót. Ezt a lépést üdvözölné Michael Glover, a KPMG adóosztályának partnere, aki szerint a kedvezmények kifutását mindenképpen kompenzálni kell a helyi adóztatásban. Erdős Gabriella úgy látja, hogy a változtatás már csak azért is szükséges, mivel a jelenlegi adó nem iparágsemleges és ezzel potenciálisan alkalmas a piac torzítására, továbbá forgalmi adó jellege ellentétes lehet a harmonizált közösségi forgalmiadó-rendszer követelményével.
A társasági adónál is fontosabb azonban a személyi jövedelemadó és a társadalombiztosítási hozzájárulások mértékében megfigyelhető tendencia, ami a munkaerő költségét jelentősen befolyásolja és Magyarországot a többi tagjelölthöz képest hátrányosabb pozícióba kényszerítheti - állapítja meg a PwC cégtársa. Szerinte az adórendszerek szerepe a beruházási döntés meghozatalában általában másodlagos az egyéb tényezők (stabilitás, piac nagysága, infrastruktúra, munkaerő) mellett. A jelentősége iparáganként is eltérő, a betanított munkát igénylő, könnyen mozgatható iparágak esetében jóval nagyobb ez a szerep. Az EU-tagság is okozhat jelentős tőkemozgásokat, hiszen az egységes piac lehetővé teszi a teljes uniós piac koncentrált kiszolgálását, nem feltétlenül van szükség egymástól kis távolságra lévő, párhuzamos termelési kapacitások működtetésére. A tagjelölt országokban az adórendszerek mostani egyszerűsítése, kedvezőbbé tétele már az EU-n belüli versenyképesség javítását, az ország újrapozícionálását célozza annak érdekében, hogy minél több nemzetközi vállalkozás válassza az ország termelő és értékesítési kapacitásait az egységes piac ellátására.
A tőkebeáramlás tekintetében az élőmunka költségei mellett a vámok és forgalmi adók játszanak jelentős szerepet - véli Erdős. A közösségi vámkódex adta választási lehetőségek megfelelő kihasználása például elősegítheti, hogy Magyarország logisztikai központtá válhasson és ezzel jelentős tőkét vonzzon az országba. Jelenleg úgy tűnik, mintha Magyarország valamelyest veszített volna vonzerejéből a nemzetközi tőke szemében, de mivel a piacok és a szabályozó rendszerek átrendeződése folyamatban van, nem lehet még messzemenő következtetéseket levonni.
