Kiigazít és élénkít a kormány

A kormány és a monetáris tanács (MT) szerdán úgy döntött, hogy a forint ingadozási sávjának közepét az eddigi 276,1 forintról 282,36 forintra tolja el - jelentette be László Csaba pénzügyminiszter és Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke. A mintegy hatforintos változtatás nyomán a két új sávszél 240,01, illetve 324,71 forint lett, mivel az ingadozási sáv továbbra is plusz-mínusz 15 százalék. Ezzel párhuzamosan a költségvetési intézményeknél és más előirányzatoknál 76 milliárd forint megtakarítását irányozta elő a kormány 2003-ra. A megtakarítást az intézményeknél 2,5 százalékban határozták meg, ez 40-45 milliárd forint kiadáscsökkentést jelent. A kormány szándéka szerint a két döntéssel egyszerre hajt végre gazdaságpolitikai korrekciót, illetve élénkítést a versenyképesség javítása révén.
A sávközép eltolását a kormány kezdeményezte, érvelése szerint az eddiginél gyengébb forint az exportőröknek nagyobb biztonságot jelent. A tavalyinál 15-16 forinttal alacsonyabb euróárfolyam ugyanis mintegy 600 milliárd forintot hagy az exportőrök zsebében. Sugár András, a Westel Rt. vezérigazgatója, a Befektetői Tanács elnöke egyetértett a versenyképesség javítását szolgáló lépéssel, Mosonyi György, a Mol Rt. vezérigazgatója viszont inkább azt hangsúlyozta, hogy az emelkedő kőolajárak és a forint leértékelése az energiaárak emelkedéséhez vezethetnek.
A lépés elfogadható a jegybank számára, miközben teljesülhet az idei inflációs cél is - emelte ki Járai. Az MNB szerint ugyanis az új árfolyamsávban a jelenlegi külső és belső feltételek mellett is elegendő a mozgástér ahhoz, hogy az inflációs célok veszélyeztetése esetén saját eszközeivel segítsen. A jegybank 250 forint körüli euróárfolyamot szeretne látni. Ha ennél tartósan gyengébb lesz, az MNB nem habozik kamatot emelni - mondta lapunknak Járai.
A kormány gazdaságért és pénzügyekért felelős miniszterei szerint a szerdai lépés a monetáris és a fiskális politika irányítóinak egyetértésében fogant.
A vállalatok bérpolitikája az első hónapok adatai szerint alkalmazkodik a makropályához, így itt kicsi az inflációs nyomás. A deflációs külső környezet is segíti a magyar inflációs célok elérését. A pénzügyminiszter szerint a döntés során olyan sávszél meghatározására törekedtek, amely mellett az árfolyam jó eséllyel nem tapad le az erős szélen.
A NAPI Gazdaság által megkérdezett makroelemzők szerint az államháztartási kiadások visszafogására szükség volt, ám a többség számára nem világos, hogy a döntéshozók miért nyúltak hozzá az árfolyamsávhoz. A sávközép eltolása ugyanis nem javítja a magyar gazdaság versenyképességét, sőt rövid távon az árfolyam volatilitását növeli, ez pedig rontja a kompetitivitást - véli Nyeste Orsolya, a Postabank szakértője. Hasonlóan vélekedik Vojnits Tamás, az OTP közgazdásza is, aki szerint nem tesz jót a gazdaságpolitika kiszámíthatóságának csökkenése sem. Az elemzők szerint az exportszektor lobbitevékenységének eredménye az árfolyam-politikai döntés, és arra utal, hogy a dezinfláció egyértelműen hátrébb került a gazdaságpolitika prioritások listáján.
Az euró kurzusa tavaly november és idén január között volt a jelenlegi sávszélt jelentő 240 forint alatt. A jelek szerint ez az árfolyamszint jelenti a reálgazdasági szereplők tűréshatárát - mondta Török Zoltán, a Raiffeisen Értékpapír elemzője, aki szerint épp a sávközép eltolása miatt nem gyengül tovább a forint. A többség ezzel szemben úgy látja, hogy a forint gyengülését még az sem tudná megakadályozni, ha mai ülésén kamatot vág az Európai Központi Bank. A kitűzött 250 forintos árfolyam eléréséhez szükség van a jegybanki kamatok 50-100 bázispontos emelésére - véli Vojnits. Egyetértenek Járaival a makroelemzők abban, hogy a kedvező külső környezeti hatások miatt az euró 250 forintos árfolyama mellett is teljesülhet az inflációs cél, bár eddig legalább 245 forintos szintet tartottak kívánatosnak. Az pedig, hogy a jegybank nem adta fel az inflációs célt, rávilágít a szerdai gazdaságpolitikai csomag belső ellentmondásaira is - vélik többen.
Az elemzők szerint a költségvetési megszorításra szükség volt, de annak mértéke - a kiadások bejelentett csökkentése a bruttó hazai termék (GDP) 0,4 százalékának felel meg - nem kielégítő. A piac a GDP 5,5 százalékára teszi az idei államháztartási hiányt, azaz a tegnapi döntés után sem bíznak az elemzők abban, hogy teljesül a kormány 4,5 százalékos deficitterve.