Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az unió más tagállamának állampolgárát is megilleti a választójog és a jelöltként indulás joga az Európai Parlament megválasztásakor, ha rendelkezik lakóhellyel Magyarországon – tartalmazza az Országgyűléshez benyújtott törvényjavaslat az Európai Parlament tagjainak választásáról és jogállásáról. A magyar állampolgár is kérheti, hogy egy másik tagállamban vegyék fel a névjegyzékbe, hogy ott szavazhasson. Ebben az esetben viszont Magyarországon nem adhat le voksot, miután a választópolgár csak egy uniós államban élhet aktív, illetőleg passzív választójogával. Az Európai Parlament tagjait ötévente választják meg.
A választás metodikája nagyrészt megegyezik a jelenlegi országgyűlési választásokéval. A szavazó listák között választhat, melyek állítására kizárólag pártok jogosultak – közös listát is lehet állítani. A listaállításhoz 20 ezer választópolgár támogatása szükséges, hogy már a listaállítás során ki lehessen szűrni a súlytalan jelölő szervezeteket – fogalmaz az indokolás. Mandátumhoz csak az a lista juthat, amely az összes érvényes szavazat több mint 5 százalékát szerzi meg.
Összeférhetetlenségi okokból nem lehet tagja az Európai Parlamentnek többek között a köztársasági elnök, országgyűlési képviselő, a kormány tagja, politikai államtitkár, az Alkotmánybíróság tagja. Nem választható továbbá az Állami Számvevőszék (ÁSZ), a Magyar Nemzeti Bank elnöke, alelnöke, továbbá az ÁSZ számvevője és a Monetáris Tanács tagja sem. Az összeférhetetlenséget kiterjesztik a bírákra, ügyészekre, a közigazgatási szerv köztisztviselőire, munkavállalóira, valamint a fegyveres erők hivatásos és szerződéses állományú tagjaira, a rendőrség és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjaira.
