Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A helyi önkormányzatok tavalyi gazdálkodásának egyenlege tizenkétszer nagyobb hiányt mutat, mint az egy évvel korábbi mérleg – derül ki a Pénzügyminisztérium (PM) összeállításából. Szakértők egyértelműen a választási évvel magyarázzák a hiány elfutását. A kiadási oldalon akár a személyi ráfordításokat, akár a beruházásokat tekintve a kiadások nemcsak a rendre alultervezett országgyűlési előirányzatot, de még az egy évvel korábbi tényleges teljesítéseket is jelentősen meghaladták. A költekezési kedv eredménye, hogy például az önkormányzatok által felvett hitelek hétszeresen múlták felül az előirányzatot.
A PM tavaly év végén közzétett előrejelzésében még 44 milliárdos deficit szerepelt, a nem csekély eltérést a tárca azzal magyarázza, hogy akkor a féléves adatokat vették alapul. A beruházásokhoz kapcsolódó szállítói számlákat viszont jellemzően az év utolsó negyedében teljesítik az önkormányzatok. A felhalmozási célú kiadások az előző évben 20 százalékkal emelkedtek, a személyi kiadások pedig 25 százalékkal bővültek. Ebben közrejátszott a tavaly szeptemberi közalkalmazotti béremelés is: ez indokolja például, hogy az önkormányzatokhoz központosított előirányzatok jogcímen átutalt összeg a tervezett 14 milliárd forinttal szemben meghaladta a 101 milliárd forintot. A kétéves költségvetés miatt ugyanis 2002-ben csak ezen a módon lehetett eljuttatni a béremelés fedezetét a településekhez.
A kimutatás szerint az önkormányzatok tavaly elért (hitelek és pénzmaradványok nélkül számolt) bevételeinek csaknem 44 százalékát fedezte az állami támogatás és az átengedett személyi jövedelemadó. Utóbbi egyébként egyre nagyobb részt képvisel a bevételek között, s a következő években várhatóan nem is lesz ebben változás a dinamikus béremelések miatt. Szintúgy komoly többletforrást jelentenek a helyi adók, amelyekből az előirányzathoz képest 50, az egy évvel korábban befolyt összeghez képest pedig 30 milliárd forinttal nőttek a bevételek.
Várfalvi István, a pénzügyi tárca helyettes államtitkára szerint a korábbi évek tapasztalatai alapján számítani lehetett arra, hogy a választási ciklus utolsó évében megugranak az önkormányzatok kiadásai. Úgy véli, hogy idén nem folytatódik a kiadások növekedése, s az alrendszer egyenlege konszolidált lesz. A korábbi ciklusok első évében arra is volt példa, hogy a települések pozitív egyenleget értek el – jelezte Várfalvi. Az önkormányzatok ezt másként látják: szerintük a közalkalmazotti béremeléshez a kormány nem biztosítja a szükséges forrásokat, ami magában 100 milliárd forintos lyukat üt a költségvetésükön. A PM szerint viszont a saját bevételekkel kiegészítve elegendő forrás áll az önkormányzatok rendelkezésére a bérfejlesztéshez.
