A költségvetés idén 100 millió forinttal támogatja a Wesselényi Miklós ár- és belvízvédelmi alapot, melynek bevételeit további 10 millió forinttal egészítik ki az alappal szerződők rendszeres befizetései - derül ki az Országgyűléshez a napokban beterjesztett törvényjavaslatból. A tervek szerint az augusztustól induló alap az ár- és belvíz sújtotta területeken élő, az alappal önkéntesen szerződést kötő természetes személyek lakóingatlanjaiban bekövetkezett kárai utáni kártalanításra szolgál. A kifizetés legfeljebb 15 millió forint lehet szerződésenként és káreseményenként, aki viszont a káreseményt megelőzően hat hónapnál rövidebb ideig teljesített rendszeres befizetést, csak a kártalanítás 50 százalékára válik jogosulttá.
A költségvetési keret alapján arra lehet következtetni, hogy az alap idei kifizetései a tervezők szerint jócskán elmaradnak majd a maximális értéktől. A lehetséges szerződők köre csak a veszélyeztetett területeken lakóingatlan-tulajdonnal rendelkező természetes személyekre terjed ki. A lakóingatlanok közül pedig kizárólag az építésügyi igazgatás szabályainak megfelelően, engedéllyel épült, illetve használt ingatlanok esnek a törvény hatálya alá, továbbá azok, amelyekre az építésügyi hatóság engedélyt adott. A törvény azonban 2005 végéig biztosítja a kártalanításra jogosultságot azon ingatlantulajdonosok részére is, akik nem rendelkeznek jogerős építési, használatbavételi, fennmaradási engedéllyel, azaz nem felelnek meg a törvényi feltételeknek, de szerződnek az alappal és fizetési kötelezettségeiknek eleget tesznek.
Kártalanításra az a szerződő jogosult, akinek a szerződéses jogviszonya a kár bekövetkeztét megelőzően legalább 30 napja fennáll. A gazdasági tevékenység céljait is szolgáló ingatlanok esetében sem az ingatlan értékének megállapításakor, sem a kártalanítás mértékének, összegének meghatározásakor nem tekinthető értéknövelő tényezőnek a többirányú használat.
Az alapba történő befizetés éves összegét a szerződésben, különböző paraméterek - a lakóingatlan értéke, a terület ár- és belvíz-veszélyeztetettségi fokozata - figyelembevételével állapítják meg. A korrekciós tényezőket külön jogszabályban fogják rögzíteni. Szociális alapon a díj mértéke legfeljebb 30 százalékkal csökkenhet.
