A tervek szerint augusztus elsejétől kezdi meg működését az a kártalanítási alap, amelynek célja az árvízzel veszélyeztetett területeken álló épületek biztosítása. A biztosítók az ártereken, hullámtereken épült házakat a biztosítási törvény szabályai szerint nem biztosíthatják, noha az elmúlt évtizedekben számos településen kapott lakhatási engedélyt olyan ingatlan, amely az ártereken áll. A Wesselényi Alap ezen épületek lakóinak biztonságát szolgálja - tájékoztatta a NAPI Gazdaságot Kiss Péter kancelláriaminiszter.
A PM felügyelete alatt - várhatóan az Államkincstár részeként - jön létre az Árvízvédelmi Kártalanítási Iroda, amely az alap vagyonát gondozza, illetve gondoskodik a kártalanítás megszervezéséről. A Wesselényi Alappal szerződők számára a védelem nem kerül többe, mint ha egy nem ártéri lakás esetében fizetnének épületkár-biztosítást, sőt a kormány annak is megteremti a lehetőségét, hogy szociális alapon bizonyos érintettek további kedvezményt kapjanak. Az alap működésének első évében 15 millió forintos összegig nyújt majd védelmet árvízkár esetén. Az alappal történő szerződésnek nem feltétele egyéb lakásbiztosítás megléte, igaz, az alap csak speciálisan az árvízkárra nyújt biztosítást.
A kancelláriaminiszter szerint az elképzelés az öngondoskodásra épít, ezért azok, akik még ezzel a lehetőséggel sem kívánnak élni, magukra maradhatnak kockázatukkal. A kormányzat 1999 és 2002 között 35,9 milliárd forintot fordított árvízi ingatlankárok enyhítésére, ebből 8,3 milliárd önkormányzati épületek helyreállítását szolgálta, míg 27,6 milliárdot 63 ezer lakóépület helyreállítására költöttek el.
A Wesselényi Alap vagyonát a szerződött ügyfelek befizetései mellett az adakozás is növelheti, amely esetben a befizető adókedvezményt vehet majd igénybe - mondta el Kiss Péter. A kormány tárgyalásokat folytat a Magyar Biztosítók Szövetségével is, ahol nem zárkóztak el attól, hogy - legalább az induláskor - egy jelentősebb összeggel támogassák a kezdeményezést.
