Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az agrárhitelek konszolidációjának második üteme, az éven túli hitelállomány csökkentése a kormány közelmúltban hozott döntésének megfelelően már zajlik - tudta meg lapunk az agrártárca illetékesétől. Az első ütem, az éven belüli kölcsönökre vonatkozó lényegében már a múlt évben lezárult, a folyamatban lévő második ütem - a hároméves kibontakozási program - a kedvezőtlen adottságú térségekben gazdálkodók éven túli hiteleinek mérséklésére irányul, mintegy 7,5 milliárd forint keretösszegben, állami kezességvállalással és kamattámogatással. A program vissza nem térítendő támogatást jelent a gazdálkodóknak. Az éven belüli agrárhitelekre vonatkozó adósságrendezés keretében - a bankokkal és az integrátor szervezetekkel szemben fennálló éven belüli tartozásállomány 40 százalékának rendezése mellett - a mezőgazdasági termelők a múlt évi aszálykárok és dunai árvízkárok enyhítése céljából is támogatásban részesültek.
Az integrátor szervezetek esetében a banki és saját forrásból nyújtott kölcsönöket, valamint az áruhiteleket rendezték részlegesen (a támogatásokat a termelők közvetlenül és az integrátor szervezeteken keresztül is igényelhették).
Az adósságrendezés céljára a 2001-es költségvetési zárszámadásról szóló törvény 60 milliárd forint forrást biztosított a múlt évi felhasználásra. A benyújtott összes támogatási igény 68,5 milliárd forint volt, amelynek 66,5 százalékát a termelők saját jogon, a többit pedig az integrátor szervezetek igényelték. A rendelkezésre álló forrás korlátja miatt az igényeket korrigálták és az összes jelentkező igényének 87,5 százalékára adták ki a támogatási iratokat - tájékoztattak a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumban (FVM).
A termelői (saját jogú) adósságrendezés keretében csaknem 38 ezer őstermelő, 1600 egyéni vállalkozó, 6400 családi gazdálkodó és 1600 gazdasági társaság részesült támogatásban. Az adósságrendezési támogatás 71 százalékát a gazdálkodó szervezetek (gazdasági társaságok, szövetkezetek), 29 százalékát pedig a magántermelők igényelték. A magántermelők tényleges aránya azonban 50 százalék, figyelembe véve az integrátorok által igényelt támogatást is, amelynek döntő része a magántermelőkhöz került. A saját jogon igényelt támogatás 56 százaléka a hitelrendezést, 44 százaléka pedig az aszály- és árvízkárok enyhítését szolgálta.
A támogatásból Jász-Nagykun-Szolnok, Békés és Hajdú-Bihar megyék részesültek a legnagyobb arányban. Az előbbi kettőben meghatározó volt a súlyos aszálykár miatt igényelt kárenyhítő támogatás. A program első üteme a részt vevő intézmények együttműködése alapján az előírt határidőre fejeződött be, a rendelkezésre álló forrást gyakorlatilag teljes mértékben felhasználták.
