A lapunknak nyilatkozó makroelemzők közül senki sem várja az irányadó kamatláb megváltoztatását a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsának mai ülésétől. Az utóbbi két hétben semmi olyan nem történt a magyar gazdaságban, ami akár emelést, akár csökkentést indokolna és az Európai Központi Bank (ECB) sem nyúlt a múlt héten a kamatokhoz - foglalható össze az elemzők véleménye.
A monetáris tanács ülése után kerül nyilvánosságra a jegybank legfrissebb inflációs jelentése. Járai Zsigmond MNB-elnök múlt heti nyilatkozatai alapján arra lehet számítani, hogy a csökkenő olajárak és a világgazdasági dekonjunktúra miatt mind az idei 5,2 százalékos, mind pedig a jövő évi 4 százalékos inflációs prognózisát mérsékli a jegybank. Barcza György, az ING Bank szakértője szerint 2003 decemberére 4,6 százalékos előrejelzést ad az MNB, 2004 végére pedig 3,8 százalékos lesz a várakozás. A jegybankelnök múlt heti szavaiból arra lehet következtetni, hogy az államháztartási kérdések központi helyet foglalnak el az inflációs jelentésben - véli Nyeste Orsolya, a Postabank közgazdásza. Hasonlóan látja Zsoldos István, a CA-IB Értékpapír elemzője, aki azt is elképzelhetőnek tartja, hogy ezúttal, a korábbi szokástól eltérően a jövő évi költségvetési hiányra is becslést ad a jegybank.
Az olaj árának az egész éves inflációs folyamattal kapcsolatos optimizmust fűtő esése az elsődleges oka annak is, hogy az elemzők szerint rekordalacsony szintre csökkent áprilisban a fogyasztói árindex. A NAPI Gazdaságnak nyilatkozó makroelemzők prognózisainak átlaga 4,1 százalékos éves és 0,3 százalékos havi indexet valószínűsít, de akad olyan előrejelzés is, amely 3,8 százalékos mutatóra számít. Márciusban a vártnál magasabb, 4,7 százalékos átlagos áremelkedésről számolt be a statisztika.
Az elemzők szerint az üzemanyagárak átlagosan 6 százalékosra tehető csökkenése miatt az egyéb cikkek és üzemanyagok árufőcsoport 1,2-1,8 százalékos deflációt mutatott havi szinten. Lapunk korábbi számításai szerint a benzin 4,6 százalékkal, a gázolaj pedig 7,8 százalékkal lett olcsóbb az áprilisi mérési időszakban, ami önmagában 30 bázisponttal csökkenti a fogyasztói árindexet (NAPI Gazdaság, 2003. április 15., 1-3. oldal). Kovács György, a Budapest Economics elemzője úgy véli, hogy az élelmiszerek árindexe is negatív volt áprilisban, mégpedig elsősorban a hús árának csökkenése és a szezonális termékek visszafogott drágulása miatt.
Kolozsi Pál