Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Pénzügyminisztériumban (PM) készülő szakértői anyagok alapján komolyabb változásokra az áfarendszerben lehet számítani jövőre, mégpedig az uniós kötelezettségek teljesítése miatt. A tervek szerint 2004. januártól minimum 5 százalékra emelik a jelenlegi 0 százalékos kulcsot, amely alá egyebek mellett a tankönyvek és a gyermekpelenkák tartoznak – mondta lapunknak Veres János, a tárca politikai államtitkára. Többek között a legalsó kulcs emelésének mértékétől függ, hogy hozzányúlnak-e a 25 százalékos felső kulcshoz – egy százalékpontos faragás is legalább 40 milliárd forinttól fosztaná meg a költségvetést. Az elmondottak alapján a változtatással a PM nem kívánja megvárni az EU-belépés májusi dátumát. Az államtitkár szavaiból arra is következtetni lehet, hogy az új áfarendszer alsó kulcsa akár magasabb is lehet 5 százaléknál.
A szokásos adminisztratív intézkedéseken túlmutató változásra lehet számítani a járulékfizetések terén. A Magyar Nemzet múlt heti értesülése szerint a pénzügyi tárca egyebek mellett a nyugdíjak után fizetendő járulék bevezetését tervezi, ám az államtitkár szerint ilyen előterjesztés nem kerül majd a kormány elé. Azt azonban nem cáfolta, de nem is erősítette meg, hogy az ingatlan-bérbeadás utáni vagy az osztalék típusú jövedelmeket bevonnák a járulékfizetési körbe. Veres szerint a jelenlegi vizsgálatok egyik célja, hogy feltárják a jövedelemtípusok közül azokat, amelyek nem viselnek adó- és járulékterhet, egyben elemzik az arányos közteherviselés kiterjesztésének módjait. Az államtitkár arra hívta fel a figyelmet, hogy a tételes egészségügyi hozzájárulás (eho) további csökkentése miatt apadó államháztartási bevételeket valamilyen módon pótolni kell. Ez történhet a kiadások megkurtításával vagy más bevételek növelésével (eszerint jelenleg nincs napirenden a tb-járulékkulcsok módosítása).
A PM tervei szerint az eho legkésőbb 2006-ban szűnne meg, ami alapján nem kizárt, hogy az eddigi tervekkel szemben nem három, hanem csak négy év alatt vonul ki a magyar közteherviselésből ez az elvonási forma. Lapunk számításai szerint mindenesetre jövőre 60-70 milliárd forint pótlásáról kell gondoskodni az eho mérséklése miatt.
A többi adónem közül a dohány jövedéki adójának változásáról már egyeztetnek a szakmai szervezetekkel. A magyar adószintnek 2008 végéig kell elérnie az uniós mértéket, ehhez dinamikus adóemelésre van szükség évente. Az egyeztetések célja annak tisztázása, hogy e lépések valójában mekkora teret nyitnak a feketekereskedelem felfutása előtt, amivel a dohányipar riogat.
A magyar adórendszerben jövőre megjelenik az energiaadó is, ám ez a lakosság adóterhét biztosan nem növeli – mondta az államtitkár. Nincs szükség érdemi változásokra a társasági adónál, a magyar kormány szerint a 18 százalékos adó elfogadható az unión belül is, a kedvezményeknél a közelmúltban meghozták a legfontosabb döntéseket.
Veres nem lát esélyt változtatásra az egyszerűsített vállalkozási adó (eva) esetében sem: nem tartja valószínűnek, hogy a 15 millió forintos árbevételi határt az inflációval arányosan növeljék. Az eddigi tapasztalatok szerint az evakörbe tartozók árbevétele nem ostromolja az értékhatárt. Az illetékeknél a legutóbbihoz hasonló átfogó módosításra nem lesz szükség, de két-három – nem részletezett – területen számítani lehet változásokra. A személyi jövedelemadózásban már tavaly ősz óta ismertek a kormány 2004-re szóló elképzelései. Az adótábla változása a PM szerint 250–300 milliárd forintot hagy jövőre az adózóknál (az átlagos adóterhelés pedig 20 százalék alá esik), aminek a kompenzálásáról szintén gondoskodni kell. Az szja-módosítások nem függetlenek a minimálbér alakulásától sem, annak jövő évi mértékéről már többféle számítás is készült – mondta az államtitkár.
