Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
NAPI GAZDASÁG
Az Európai Unió tagországai és a tagjelöltek tegnap Athénban aláírták a csatlakozási szerződést, a 2004 május elsejei bővítést már csak az akadályozhatja meg, ha a még szükséges parlamenti ratifikációk, illetve a még hátralévő ügydöntő népszavazások eredménye negatív lesz. Magyarország már teljesítette ezeket a feltételeket, a következő egy évben megfigyelőként vehet részt az unió irányításában.
Az aktus semmilyen befolyással nem volt az egyébként gyengén teljesítő piacokra, a tőzsde és a forintpiac egyrészt már rég beárazta a bővítés elfogadását, másrészt a figyelem fókuszában a változatos képet mutató makromutatók (javuló kilátások az inflációban, vártnál lényegesen rosszabb folyó fizetési mérleg) állnak. Megfigyelők a részvénypiac esése mögött azokat a külföldi megbízásokat sejtik, amelyek a várt jó hírhez (esetünkben a népszavazáshoz és az aláíráshoz) kapcsolódóan a vételi pozíciók lezárásáról szóltak. Magyarország költségvetési pozícióját 2004-ben a GDP 0,2-0,3 százalékával rontják az unióval kapcsolatos közvetlen pénzmozgások, vagyis a támogatások fogadása és a közös kasszába történő befizetések, ám a magasabb gazdasági növekedés ellensúlyozhatja ezt a hatást – tájékoztatta lapunkat a Pénzügyminisztérium. A tárca számításai szerint az egy főre eső nemzeti jövedelem 2004–2005-re elérheti az unió átlagának 58–60 százalékát, aminél gyengébb volt a mutatója az 1986-os belépésekor Portugáliának.
Lengyelország után Magyarországról közismert leginkább a tagállamok lakosainak körében, hogy jövő májusban az Európai Unió tagjává válik – derül ki az Eurobarometer legfrissebb felméréséből. Lengyelország csatlakozásáról a válaszadók 73 százaléka tudott, Magyarország esetében ez 66 százalék. A felmérés szerint az unióban élők zömének kétségei vannak afelől, hogy az EU megfelelően felkészült az új tagok befogadására. Főleg a dél-európai államok és Franciaország polgárai adtak hangot aggodalmuknak.
Részletek a 2. és a 3. oldalon
