Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A csatlakozási tárgyalások eredményeként az Európai Unió a 2004–2006 közötti időszakban 5,1 milliárd euró, vagyis mintegy 1400 milliárd forint összegben vállal kötelezettséget magyarországi támogatások folyósítására – tájékoztatta lapunkat a Pénzügyminisztérium (PM). Ebből a strukturális és kohéziós támogatás több mint 2,8 milliárd euró (790 milliárd forint), a mezőgazdasági célú pedig mintegy 1,5 milliárd euró (410 milliárd forint) lehet. A fennmaradó összeg az egyéb közösségi politikák támogatását, a költségvetési kompenzációt és a közös uniós határvédelem kiépítését szolgálja. A források egy része – így a mezőgazdasági közvetlen kifizetések és agrárpiaci támogatások – nem jelennek meg a magyar költségvetésben.
Az egyenleget rontó hatást ellensúlyozza, hogy az agrárgazdasági támogatások kiváltják a már eddig is adott hasonló kifizetések egy részét. Szintén a büdzsé pozícióját javítja az egyösszegű pénzforgalmi visszatérítés: a strukturális alapok támogatásai az addicionalitás elve miatt nem válthatják ki a korábban az alapok által támogatott célokra magyar forrásból fordított tételeket. Az egyenleget befolyásolja még a helyi önkormányzatok részesedése a kiírt pályázatokból, valamint a kohéziós alap projektjeiből.
A hiányt növeli, hogy a csatlakozás után a vámbevételek 75 százalékát Brüsszelnek kell befizetni. Új kiadási tétel az unió költségvetésébe fizetendő áfa-alapú és GNI (bruttó nemzeti jövedelem) alapú hozzájárulás. A büdzsé kiadásait növeli továbbá az Európai Beruházási Bank részére fizetendő tőke-hozzájárulás is.
A PM szerint összességében az unióval kapcsolatos közvetlen pénzmozgások a központi költségvetés egyenlegét 2004-ben előreláthatólag a magyar bruttó hazai termék (GDP) 0,2-0,3 százalékával – számításaink szerint 500-600 milliárd forinttal – rontják. A magasabb gazdasági növekedésből és a különböző multiplikatív hatásokból származó pluszbevételek egy része már 2004-ben, döntő többsége pedig a későbbiekben jelentkezik. A pénzügyi tárca tájékoztatása szerint ezeket a feltételeket már figyelembe vették az államháztartás 2003–2006 közötti időszakra vonatkozó mozgásterének meghatározásakor.
Az EU átlagát kétszeresen, de legalább fél százalékponttal meghaladó növekedési ütem fenntartása azt eredményezheti, hogy Magyarország a következő 15-20 évben elérheti az EU egy főre eső jövedelmének átlagát – állapítja meg a PM. A magyar gazdaság 2000-ben elérte az unió – vásárlóerő-paritáson számított – átlagos egy főre eső nemzeti jövedelmének 52 százalékát. A PM szerint a mutató 2004–2005-re 58-60 százalékra emelkedhet. A tárca szerint a folyó fizetési mérleg az uniós pénzügyi kapcsolatokban 2003-ról 2004-re 50 százalékos javulást mutat, ami jövőre mintegy 74 milliárd forint aktívumot jelent.
