Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
– Milyen változásokat hozhat az iraki háború az Egyesült Államok és az Európai Unió közötti politikai és gazdasági kapcsolatokban?
– Nem számítok nagy változásokra. Ezek ugyanis régóta és jól működő kapcsolatok, amelyek az Egyesült Államok legfontosabb kereskedelmi partnerévé teszik az uniót. A hatások inkább olyan objektív, a kereskedelempolitika által nem befolyásolt tényezőkben jelenhetnek meg, mint az olajárak alakulása. Már most megmutatkoznak a háború következményei a légi szállításban, a turizmusban, ezek azonban rövid távon hatnak.
Nem hiszem azt sem, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsában kibontakozott politikai szembenállás érdemleges nyomot hagyna a kereskedelmi kapcsolatokban. Hallani arról, hogy bizonyos termékek bojkottjára hívnak fel a politikai ellenvéleményen lévők, de a jó francia ételeket továbbra is szeretik majd az emberek, mint ahogy a megfelelő minőségű amerikai termékek is vevőkre találnak. Az ilyen mozgalmak nem emelkednek a politika szintjére, ebben biztos vagyok.
A háború árnyékában kevesebb szó esik róla, pedig a gazdasági kapcsolatokra jóval kritikusabb hatással lesz a WTO keretén belül folyó vita, ami évtizedekre determinálhatja a lehetséges együttműködés kereteit. (Az USA és az EU között elsősorban egyes termékekre kivetett vámok és kvóták ügyében vannak vitás kérdések – a szerk.). Sajnálatosan ezek a tárgyalások nem haladnak jól.
– A magyar cégek hogyan tudnak részt venni az iraki infrastruktúra újjáépítésében?
– Az amerikai kormány szervezete, az USAID (United States Agency of International Development – az USA Nemzetközi Fejlesztési Irodája) már feltérképezte azokat a területeket, ahol szükség lesz a nemzetközi együttműködésre, cégek bevonására. Nyolc ilyen területet határoztak meg, amelyekre már ki is választották a fő kivitelezőket. A magyar kormánytól is kértünk egy listát azon magyar cégekről, amelyek az újjáépítéshez szükséges tőkével, tudással és tapasztalattal rendelkeznek. Erről már tájékoztattuk Washingtont, a szóba jöhető cégeknek a továbbiakban az egyes területekhez kapcsolódó munkák fő kivitelezőjével kell kapcsolatba lépniük.
– Korlátozzák az újjáépítésben közreműködő magyar cégek számát?
– Nincs határ. A fő kivitelezőn múlik, hogy a rendelkezésre álló összegből mely cégeket bíz meg alvállalkozóként. Természetesen a magyarok mellett más nemzetek vállalatai is szerephez akarnak jutni az újjáépítésben, a magyar társaságok mindenesetre a lista összeállításával korán be tudtak kapcsolódni az előkészítő folyamatba.
– Hogyan alakulhat Magyarország és az Egyesült Államok viszonya az EU-bővítést követően?
– Az egyik markáns változás az lesz, hogy a bővítést követően már nem Budapesttel, hanem Brüsszellel folytatjuk le azokat a kereskedelempolitikai tárgyalásokat, amelyek Magyarországot, a magyar piacot is érintik. Ezek a kérdések a továbbiakban nem a magyar kormány felelősségébe tartoznak.
A viszony változását nagyban befolyásolja továbbá, hogy miként változik meg az EU egésze. A belépő tíz országgal lényegében egy új piac keletkezik az unión belül, az ilyen mértékű változás pedig számos kérdést vet fel, amelyekre a tagállamok csak a későbbiekben tudják megadni a választ. Erre vezethetők vissza azok a viták, amelyek például a munkaerő szabad áramlásának biztosítása kapcsán késztették tárgyalóasztalhoz az uniót és a jelentkezőket. Közben pedig az Egyesült Államok gazdasága is új problémákkal néz szembe, amelyek szintén nyomot hagyhatnak a gazdasági kapcsolatokon.
– Melyek azok a területek, ahol az amerikai befektetők új magyarországi invesztíciókról dönthetnek a közeljövőben?
– Ezt nem könnyű megjósolni, de azt gondolom, hogy a high-tech, az elektronikai ipar, az információtechnológia azok a területek, ahol új beruházások megvalósulására esély lehet, ám ez nagyban függ a világgazdasági környezettől. Úgy gondolom, a pénzügyi szolgáltatásoknál, a könyvvitellel, számvitellel foglalkozó cégek körében is erősödhet az amerikai jelenlét. A jól képzett munkaerő és a bérekre rakódó közterhek csökkenése új cégek megjelenését eredményezheti. Az is megállapítható, hogy a nyugat-európai bérekhez és árakhoz való folyamatos felzárkózás a jövőben inkább a magas hozzáadott értéket igénylő beruházások előtt nyitja meg a kaput.
