Még tart az egyeztetés az EU szakértőivel a magyar malomipar szakmai szervezete által javasolt malomipari rendtartás bevezetésének lehetőségéről. A szakértők adatpótlást kértek - mondta Németh Imre földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége (ÉFOSZ) VI. közgyűlésén tegnap. Szerinte hasonlóan az unió néhány országához, ha nem lesz különösebb költségvetési kihatása, a sikeres egyeztetés után nincs akadálya annak, hogy a malomipari rendtartást be lehessen vezetni.
A rendtartás bevezetését szorgalmazó javaslatukban a molnárok a felesleges malmi kapacitások leépítését költségvetési támogatás nélkül képzelik el, őrlési kvóta bevezetésével, az elképzelések szerint ugyanis a kevésbé versenyképes vállalkozásokat felvásárolhatnák a többiek, amelyek az így megszerzett többletkvótával bővíthetnék termelésüket. Ehhez nem kellene tovább működtetniük a szerzeményt, s e megoldással elkerülhető volna a gyakorlat, hogy a molnárok csak egymás alá ajánlva tudnak versenyezni a piacon (NAPI Gazdaság, 2003. február 26., 1-3. oldal).
A szövetséghez tartozó mintegy 700 tag nettó árbevétele évente 200 milliárd forint, több, mint a teljes magyar élelmiszer-ipari teljesítmény 80 százaléka - derül ki az ÉFOSZ elemzéséből. Az iparág egészének versenyképessége nem rosszabb az EU 15-ök átlagánál, sok tekintetben a versenyképességi pozíció még jobb is. A termelési értéken belül a bruttó hozzáadott érték aránya is kedvező: Magyarország a jelenlegi EU-országokkal összevetve az ötödik helyen van.
Az elmúlt tíz évben megvalósított beruházások révén az iparág tárgyi eszközállományának 82 százaléka kicserélődött, miközben az iparág külkereskedelmi forgalmának fele több éve az EU-ba kerül. A tíz főnél többet foglalkoztató, az iparág árbevételének 93 százalékát adó 1658 vállalkozásban a külföldi tőke aránya több mint 50 százalék, s nem csak a nagy cégekben jelentős a külföldi tőke, ugyanakkor számos többségi magyar tulajdonú olyan vállalkozás is van, amelynek jelentős a szakágazati súlya.
