Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Lényegesen korlátozná a kormány mozgásterét a mindenkori zárszámadási mérleg kozmetikázásában, ha célba ér az az elképzelés, amely az uniós statisztikai rendszer kiszolgálása érdekében a törvényjavaslat tárgyalása előtt már lezárná a hivatalos éves mérleg revízióját. Rendkívüli esetekben természetesen továbbra is fennállna a lehetőség az egyenleg felülvizsgálatára, ám csak akkor, ha a módszertantól eltérő, hibás könyvelésre bukkannak a szakértők, de a pusztán a gazdaságpolitika logikájába tartozó döntések végrehajtását már korlátoznák.
Módszertanilag a korábbi évekhez képest pontosabbnak tartja az államháztartás elszámolását Mellár Tamás, a KSH elnöke, bizonyos kérdésekben azonban továbbra is vita van a szaktárca és a hivatal szakértői között.
Ezek elsimítása érdekében két hónapja kezdte meg működését a Pénzügyminisztérium (PM), a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) és a KSH szakembereiből felállított bizottság. Az elnök lapunknak elmondta, hogy eddig jellemzően nem nagy volumenű ügyek kerültek terítékre, amelyeknek az államháztartás teljes mérlegéhez viszonyítva mérsékelt - néhány tízmilliárd forintos - a költségvetési kihatásuk. Az ilyen ügyek között említette a szövetkezeti üzletrészek, illetve a kárpótlási jegyek sorsának rendezését. Az esetek egy részében a statisztikai hivatal véleménye eredményezte az államháztartási hiány csökkenését. Előreláthatólag megjárja majd a bizottság asztalát a magán- és az állami forrásokat ötvöző beruházások (private-public partnership) elszámolásának kérdése is; az ilyen típusú együttműködések a jövőben nagy súlyt kaphatnak az állami fejlesztésekben. A módszertani szigort a későbbiekben is alkalmazni kell, különben Magyarország elveszti hitelét az Eurostattal szemben - véli Mellár.
Az EU-csatlakozás kapcsán nincs sok tennivalója a hivatalnak, a rendszer majdnem teljes egészében harmonizált, komoly kihívást a külkereskedelmi statisztika előállítása jelent - mondta az elnök. A belépés után ugyanis megszűnnek a vámhatárok a közösségi országok irányába, s nem alkalmazható tovább a vámstatisztika, mivel megszűnnek a külkereskedelmi folyamatokat hűen tükröző vámokmányok. A hivatal már dolgozik az új módszertanon, melynek lényege, hogy a külkereskedelemmel foglalkozó vállalatokat véletlen mintavétel alapján kérik fel adatszolgáltatásra, egy 50 ezer céget tömörítő regiszter segítségével. A vizsgálatokhoz viszonylag nagy, 10-15 ezres mintát használnak, a hivatal vezetője szerint azonban a cégek közlésén alapuló statisztika még így is jóval több bizonytalanságot hordoz magában, mint a most alkalmazott vámstatisztika.
