Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Ismét napirendre került az energiaadó bevezetése, ami ezúttal nem bukhat el a parlament ellenállásán, minthogy az EU-csatlakozás miatt vélhetően elkerülhetetlen lesz az új adónem alkalmazása. Ha az európai uniós irányelveknek megfelelően Magyarország jövő májustól bevezeti az energiaadót, az alól minden bizonnyal mentesülni fognak a lakossági fogyasztók.
Úgy tudjuk, kormányzati számítások szerint a nemzetgazdaság egészében a felhasznált energiahordozó függvényében 1-4 százalékos árváltozást eredményezhet az ökoadó bevezetése a nem lakossági fogyasztók körében. Ez beépülhet a végfogyasztói árakba, vagy a termelők „lenyelik” a költségnövekedést. A számítások azonban a nemzetgazdaság egészére vetítik ki az árváltozást, míg az EU-irányelvek alapján az energiaadó alól több ágazat is mentességben részesíthető, s tudomásunk szerint ezzel a lehetőséggel élni is kíván a kormány. Így nem kellene energiaadót fizetniük például a villamosenergia-, gáz- és hőellátás, az erdőgazdálkodás, mezőgazdálkodás ágazatokban, valamint a kohászatban és fémfeldolgozásban működő társaságoknak, továbbá a földgázalapú energiát hasznosító vegyipari cégeknek.
Nem mentesülnek viszont az élelmiszer-ipari, textilipari, gépipari cégek, továbbá az egyéb feldolgozóipari társaságok, a posta-távközlési ágazat és a vízgazdálkodás. Így összességében az adónem alapvetően a nagyfogyasztók egy részét sújtja majd.
A gazdasági tárca nemrég elkészült hatástanulmánya azzal számol, hogy Magyarország minden energiatípusnál csupán a legkisebb adót veti ki, amelynek szintje egy és a három százalék között mozog majd - tudta meg a NAPI Gazdaság. Ennél nagyobb adóterhelést kezdetben nem tart szükségesnek a tárca. A hatástanulmányt felhasználva készül majd kormány-előterjesztés a Pénzügyminisztériumban.
Az új adónemet az EU-csatlakozás napjától, 2004. május 1-jétől vezetnék be, s becslések szerint egy év alatt nettó 9,5-10 milliárd forinttal növelné a költségvetés bevételeit. Ha minden energiahordozóra kivetnék az adót, a potenciális bevétel 50 milliárd forint volna évente. Az elképzelések szerint a bevételt nem pántlikázzák meg, a költségvetés számára szabadon elkölthető lesz. Ez viszont azt jelenti, hogy a lényegében ökoadóként befizetett összeget később más, nem környezetvédelmi célokra is felhasználhatnák.
A fogyasztói árindexben az energia mintegy 13 százalékos súlyt képvisel. Ennek alapján ha minden energiafajtára kivetnék az adót, az legfeljebb 0,4 százalékponttal növelné a fogyasztói árindexet, ám a mentességek széles köre miatt a hatás várhatóan 0,2 százalékpont alatt marad.
Bár az energia-adócsomag 2004. január elsejétől általánosítja a ma még csak az ásványolajtermékekre megállapított minimumadót, annyi kivételt és mentességet tesz lehetővé a tagállamoknak, hogy a megállapodás erősen felvizezetté vált a korábbi szándékokhoz képest - jelentette tudósítónk Brüsszelből. Az 1997 óta tervezett harmonizálást két lépcsőben valósítják meg, 2004-es és 2010-es határidővel. Az energiahordozókra akkor vetnek ki adót, ha azokat motorüzemanyagként vagy fűtőanyagként hasznosítják. A tagállamok átmeneti mentességet, illetve kedvezményt adhatnak a nemzetközi közúti fuvarozóknak, és kötelező mentességet adniuk a légi közlekedésre, valamint a tengeri szállításra, ha az EU-vizeken történik. Alacsonyabb adót vagy akár teljes mentességet adhatnak az alternatív energiaforrások felhasználóinak is, például a bioenergiával üzemelőknek. Hasonló kedvezményben részesülhet a vasúti szállítás és a belföldi folyami hajózás.
