A magyar kormányzat adminisztratív eszközökkel is elősegítheti, hogy az eurózónához való csatlakozás érdekében átmenetileg a megkövetelt szintre csökkenjen az infláció - mondta csütörtökön Hetényi Géza, a Külügyminisztérium koordinátora. A makroelemzők régóta számolnak ezzel a lehetőséggel, de hozzáteszik, hogy már jövő tavasszal oda kell figyelni a fogyasztói árakra, ha a kabinet - a jegybankkal egyetértésben - 2007-ben beléptetné az országot a Gazdasági és Monetáris Unióba (EMU).
Az állam eszközei közül a legegyértelműbb hatással az áfakulcs csökkentése járna, de erre jelenleg nem túl sok esély kínálkozik. Az áfakulcs érezhető csökkentése rosszat tenne az államháztartásnak, márpedig az államháztartási hiány csökkentése is egyike a kritériumoknak - véli Barcza György, az ING Bank szakértője. Számítások szerint egy százalékpontos mérséklés 35-40 milliárd forinttal apasztja a büdzsé bevételeit, így az érezhető dezinfláció százmilliárdokba kerülne.
Sokan arról sincsenek meggyőződve, hogy a kulcs mérséklése megjelenik az árakban, és a kereskedők nem nyelik le az így keletkező profitot. A fogyasztói kosár csaknem ötödét jelentő hatósági árak befolyásolása szintén segítheti az infláció csökkentését, bár a bázishatás miatt még az is elég lehet, ha elmaradnak a szokásos áremelések. Több szakértő is hibának nevezte, hogy idő előtt törölte el a televíziós előfizetési díjat a kormány, ez ugyanis önmagában 30 bázispontos dezinflációt hozott egy éven keresztül. Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő közgazdásza a még meglévő lehetőségek közül a tankönyvek támogatását és a szerencsejátékok olcsóbbá tételét emelte ki. Ez utóbbival kapcsolatban Mináry Borbála, a KSH illetékese elmondta, hogy az áron kívül más tényezőket is figyelembe vesznek az árindex számításakor, azaz például az emelkedő nyereményalap mellett stagnáló árszint is negatív mutatót eredményez. Feltehetően a hatósági termékek esetében nem szakad majd el teljesen a kormányzat a piaci folyamatoktól, így a hatás mérsékelt marad - véli Kovács György, a Budapest Economics elemzője.
Oblath Gábor, a monetáris tanács egykori tagja szerint az infláció átmeneti csökkentéséhez társadalmi konszenzusra volna szükség. Kedvező jel, hogy a gazdasági kabinet tegnapi ülésén egyezség született egy olyan gazdaságpolitikai megállapodás létrehozásáról, amely a minél gyorsabb és zökkenőmentesebb EMU-csatlakozás elősegítését is céljának tekinti. Csomor Gábor, a Vállalkozók és Munkaadók Országos Szövetségének (VOSZ) ügyvezető igazgatója szerint miután a piacon túlkínálat van és az árszint tartása is eredménynek számít, így a vállalkozói oldalon lenne fogadókészség egy ilyen jellegű megállapodásra. Az euró 2007-es bevezetéséhez már jövőre oda kell figyelni a fogyasztói árakra. Az inflációt ebben az esetben ugyanis 2005 márciusában kezdik figyelni.
Molnár Csaba
Domokos László
Kolozsi Pál